Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

említették először okleveles forrásban. Szolnok vármegye valószínűleg Tisza két parti megye volt, mely 1030-40 körül szerveződött és amely teljes egészében a váci egyházmegye területén feküdt.

263 Bár nincs konkrét adatunk olyan Pest megyei helységről, amely a szolnoki föesperességhez tartozott volna, felmerül a lehetősége, hogy a mai Pest megye K-, DK-i területeinek egy része (pl. Abony, Tápiószele környéke stb.) idetartozhatott. A csongrádi várkerület hasonlóan Szolnok megyéhez, az 1030-40-es években jöhetett létre. Mielőtt a váci püspökséghez csatolták volna, a kalocsai egyházmegyéhez tartozott. A váci püspökség legdélibb részén elhelyezkedő csongrádi főesperesség 1271ben tűnt föl először írott forrásban. A mai Pest megye területéről idetartozott Kalánkőrösi (a mai Nagykőrös) és Tölgy falu. Egészen Szegedig a váci püspökség területe húzódott, de Szeged város már a kalocsai érsekség területén feküdt. A pápai tizedjegyzék ezen a területen is hiányosan tartalmazza a plébániákat, mindössze hármat emlit.

264 Az egyházkormányzati beosztás alapján 1236 óta ismerjük a nógrádi főesperességet. Nógrád megye a kialakulásakor teljes egészében a váci egyházmegyébe tartozott, de utóbb Nógrád megye kiterjesztette fennhatóságát az esztergomi érsekség Hont megyei területére is, így mindkét egyházmegyében volt nógrádi főesperesség.

265 A nógrádi főesperesség határai az Árpád-kor végére véglegesedtek. A váci egyházmegyéhez tartozó, eredetileg nógrádinak nevezett főesperességet a 13. században időnként vácinak nevezték, majd a pápai tizedjegyzékek idején ismét nógrádinak hívták. Az esztergomi egyházmegye nógrádi főesperessége déli - bennünket közelebbről érintő - kiterjedését adatok hiányában pontosan nem ismerjük.

266 A pápai tizedjegyzéki adatok itt is csupán egy esztendőből, az 1332. évből maradtak fenn, azonban ezek szintén hiányosak. Főleg az esztergomi egyházmegye nógrádi esperességének az egyházait ölelik fel, de ebből is hiányoznak például a nagy egyházak birtokában lévő falvak. A jegyzék a váci püspökség nógrádi esperességéből Vácon kívül csupán két helységet (Felső-)némedit= Kisnémedi (Névig) és Szent Katalint említi.

267 De ugyanakkor a középkorban nógrádi, ma pedig Pest megyéhez tartozó helység (Nagy)Maros és (Nógrád) Verőce. A veszprémi püspökség, valamint az esztergomi érsekség területéből a mai Pest megyébe eső egyházakat az alábbiakban foglalom röviden össze. A veszprémi püspökség Magyarország korai egyházmegyéje, mely 1000 előtt keletkezett, esetleg Géza-kori alapítású is lehet. Területe a Dunakanyartól a Dráváig öt megyére terjedt ki. A veszprémi püspök fennhatósága alá tartozott a Dunától nyugatra eső területen a szentendrei (később budai) főesperesség is, mely 1318-ig létezett. Főespereseit 1226 és 263 Kristó 1988. 435,437-438. 264 De ezek kívül vannak tárgyalt területünkön. Kristó 1988. 440-442., Györffy 1963. 883., 888. 265 Kristó 1988. 430. 266 Györffy 1998. 214. 267 Györffy 1998. 223., MRT 9. kötet 1993. 153. Katalinpuszta a mai Nógrád megyében Szendehely határában, Vác közvetlen szomszédságában található. A középkorban Szentkatalin helyét a váci főesperességben jelölték meg. Györffy 1998. 299. 268 Kristó 1988. 239. 269 Koppány 1993.13., Zsoldos 1998.1-17. 197