Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Az egyházmegye területén nem minden egyház, vagy birtok tartozott a megyés püspök vagy az esperes joghatósága alá. Az uralkodó kegyúri jogának folyománya volt az általa alapított monostorok és a királyi magánegyházak azon kiváltsága, mellyel a rendes bíróság joghatósága alól kivétettek. Felettük az ítélkezés jogát a király magának tartotta fenn.

228 Megyénkben számos egyház élvezte ezt a kiváltságot, pl. a margitszigeti apácák és a pilisi ciszterci monostor, a Bp. -fejéregyházi kápolna, a Szent Jakab-egyház, a kelenföldi Gellért-kápolna a sasadi és a budaörsi füiáival együtt és a cinkotai egyház, illetve a Csepel-sziget plébániái.

229 Az egyház fenntartására szedetett egyházi tizedből a plébánia papoknak általában egynegyed rész járt, de rendszerint csak 1/16-od részt kaptak meg belőle, ami a falusi papság számára igen szerény megélhetést tett lehetővé. Ugyanakkor például a városok és a kiváltságos helyek plébánosai tizedjövedelmüknek nem 1/16-od, hanem 1/4-ét tarthatták meg.

230 A 12. század végén, III. Béla uralkodása alatt az írásbeliség jelentősége megnőtt, mely a 12-13. században kizárólagosan az egyházhoz kötődött. A királyi udvar ügyeinek írásos rögzítését szintén egyháziak végezték. Egyházi közösségek, káptalanok és konventek lettek a hiteleshelyek. A 13. század elejére a főesperesek már a káptalan tagjaivá váltak, ami azt is jelentette, hogy rendszerint elhagyták vidéki székhelyüket és beköltöztek az egyházmegyei központba.

231 A 13. század elején a pápa és a magyar királyok közti kapcsolat intenzívnek volt nevezhető. Ennek tudható be, hogy 1222-ben rögzítették az egyháziak bíráskodási kiváltságát (privilégium fori) és az egyháziak adómentességét. A 13. században további püspökségek alakultak az országban, a szerémi, a boszniai és a nándorfehérvári, a határon kívül pedig a kunok számára a milkói püspökség.

233 A 13. század elejétől kezdődött el az ortodox templomok latin irányítás alá kerülésének támogatása. E századtól tűntek el Magyarországról a görög szertartású szerzetesek, s helyüket latinokkal töltötték be.

234 A visegrádi és a mogyoródi rendházak mellett az Árpád- és késő középkorban Pest megye területén további szerzetesrendek települtek le. A 11-15. század közti időszakból összesen 28 monostorról vagy kolostorról van tudomásunk. 228 Utóbb Zsoldos 1998. 25. 229 Györffy 1973. 270. A veszprémi püspökséghez tartozó Csepel-sziget királyi egyházainak plébánosai kiváltságot (adómentességet) követeltek maguknak, melyet az egyházi tized megtagadásával igyekeztek elérni. A 14. század elejére ez sikerült és végül az esztergomi érsekség fennhatósága alá kerültek. 2^0 A honti főesperesség 1332. évi tizedjegyzéke demográfiailag például ezért értékelhető nehezen. Györffy 1987/b. 172. 231 A kérdés összefoglalását 1. Kristó 1988. 214-235. 232 Érszegi 1991. 32. 233 Kristó 1988. 456-458., Érszegi 1991. 33. 234 Érszegi 1991. 33. 191