Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

BIZONYTALAN LELŐHELYEK ASZÓD - EVANGÉLIKUS TEMPLOM?, 4. LH. a. Aszód d. újkori Méret: * telj es külső h: 28,7 m, sz: 10,2 m Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 195.: „Aszódon a XIV. vagy XV. században egy másik templomot is építettek a falu felett emelkedő dombon gót stílusban, mely a XVI. században leégvén, renesszánsz motívumokkal restaurálták és ekkor állították fel hármas tagozású gyönyörű faragott oltárát. 4) Gödöllő és Vidéke II. 44. " Sajnos nem az evangélikus templomra vonatkozó adat. Genthon 1951. 332.: ,, egyetlen alacsony, barokkstílű homlokzati toronnyal, a hajónál alacsonyabb és a nyolcszög 3 oldalával záruló szentéllyel, mely támpilléres. Bent diadalív. Épült a XV. században, állítólag a premontrei rend számára. " Györffy 1993. 67.: A templomot 1719-ben építette újjá Podmaniczky János és felesége, új oltárt és szószéket is állítva ekkor. A templom első részletesebb leírása az 172l-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből származik. Barokk oltárát a szerző részletesen ismerteti. 75.: Az 1880. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1656-ban és 1657-ben a törökök fennhatósága alatt is volt evangélikus gyülekezet Aszódon. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyforma, támpillérekkel megerősítve. Bár hajója téglalap alakú, kívül támpilléres, s a torony a nyugati oldalon két támpillérrel megtámasztott, az újkorban épült. BUDAPEST - SOROKSÁR a. Soroksár с (1200körül*), 1390* írod.: Budapest története II. kötet 1973.: térképmelléklete nem tud Soroksár középkori templomáról. Bakács 1982.1021. reg.: 1390-ben családnévben fordul elő először. Melis 1983. 40.: A szerző próbálta megtalálni a múlt században a soroksári határban emlegetett templomromot, sajnos eredménytelenül.

197 1200körül*: Györffy 1998. 555.: Kérdéses, hogy első említése Anonymusnál helységre vagy mocsaras területre vonatkozik-e. CEGLÉD - ARANYMEGGYES írod.: Hídvégi 1984. 42.: Egy helybeli csordás szerint a Nagy Pál dűlőben, a dűlőúttól 400 méterre a húszas években embercsontok és épületfal került elő. Többször próbáltam a helyszínen azonosítani, de sikertelenül. 1V/ Hivatkozik Chobot 1915. 17. és Kuzsinszky 1937. 95. -re. Chobot a 246. oldalon ír Soroksárról, tévesen azonosítja vele az 1067-ben szereplő Suruk nevű falut, ahol Szent Márton templom volt. Ez viszont nem Soroksárral azonos. 247. oldalon arról ír, hogy ősi templomának romjait még most is mutogatják a Dereshegyen. 182