Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Tettamanti Sarolta: A középkori Bia falu temploma A ma is látható templomrom a község DK-i határában lévő református temető területén található. 1874-ben Arányi Lajos felmérte, lerajzolta az akkor álló romot: egy 17 m hosszú, 8,5 m széles templom hajóját ábrázolja, s kiegészíti a rajzot egy feltételezett félköríves szentéllyel. Ábrázolja a késő román, korai gót jellegű kapu- és ablaknyílásokat.

190 A jelenkori állapot: már csak a nyugati oromfal látszik, ablaknyílással, lábazati párkánnyal, szép sarokarmírozással, s az oldalfalak csatlakozásának maradványaival. 1991-ben és 1993-ban dr. Palovics Lajos polgármester felkérésére régészeti kutatást végeztünk az alaprajz tisztázására. A község vezetése a rom helyreállítását, bemutatását tervezte. Az ásatás egy négy átépítést megélt templom feltárását eredményezte. 1. - A legkorábbi egy körtemplom, rotunda. Belvilága kör-, külső körvonala négyzet alakú. Átmérő: 4,8 m, külső méret: 6,3 x 6,3 m. 2. - A rotunda K-i sarkánál egy falkezdeményt bontottunk ki, egy apszis maradványát talán, amikor a rotunda maga már egy kis templom hajóját alkotta. A hajó és a szentély összeépítésének vizsgálatát megakadályozta az itt ásott óriási ún. koszorúégető gödör. 3. - Később megnagyobbították a templomot oly módon, hogy az eddigi részeket szentélyként használva, nyugat felől egy hajót építettek hozzá. E hajó nyugati oromfala látszik most is. Az északnyugaton hozzácsatlakozó helyiségben valószínűleg a sekrestyét kell látnunk. 4. - Végül a szentélyt is átépítik, egy félköríves, 3 támpillérrel ellátott kiegészítéssel. Ekkor megszűnik az eredeti kis apszis. (2. kép) Kutatásaink eredményeként - bár a több évszázados pusztítások, kőkitermelés, kincskeresés, stb. miatt általában csak az alapfalakat, vagy azok alsó kősorát (kősorait) találtuk meg - előttünk áll a gótikus végeredmény, egy 21 x 8,5 m nagyságú, kissé megtört tengelyű templom. Arányi által is jelzett kapuját, ill. ennek már csak az alapjait a DK-i hosszanti falon, a déli sarok közelében megtaláltuk. A rotunda alaprajzi típusának egyetlen analógiáját ismerjük: Dejte, Pozsony megye (Dehtice, Szlovákia).

191 A rotundák, mint falusi plébániatemplomok all. század második felének végétől kezdve, nagyjából a tatárjárás utánig épültek. A dejteit a kutatás a 12. század végére keltezi.

192 A biai templom további bővítését, sajátos építési korszakait a falusi közösség sokasodása következtében kialakuló helyi igények eredményezték. A félköríves, támpilléres szentély típusára több párhuzamot ismerünk.

193 Templomunkat a 13. század elején építhették, végleges formáját valamikor a következő század folyamán uu OMF Tervtár 454. Pest megye 1.1958. 260., 142-143. kép. 191 Gervers-Molnár 1972,43. 22. kép. 192 Gervers-Molnár 1972,31-32., 43. 193 Pl. Csabacsüd (Békés m.), 14. század : MRT 8. kötet 1989.100-103., 102. 1. kép. stb. 180