Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

9,40 méter, bejárat a D-i oldalon volt. A szentély padozata magasabban volt mint a hajó szintje, ezért a főoltárhoz három lépcső vitt fel. A templomban nemcsak főoltár, hanem a szentély hajó csatlakozásánál egy-egy mellékoltár is állt. A liturgikus teret a hívők részére fenntartott helytől szentélyrekesztő korlát választotta el. A hajó Ny-i végében három méter széles karzatot alakítottak ki, amelyet két pillér tartott. A karzatra való feljutást a templom D-i oldalához kívülről hozzáépített kicsiny lépcsőtorony biztosította, amelyhez szűk, folyosószerű bejárat vezetett. " Az ásató feltételezése szerint ugyanazok a királyi kőfaragók dolgoztak Visegrádon is, akik Tihanyban, Veszprémben és Pilisszentkereszten. Mivel a templom déli fala 1 méter magasságig megmaradt, így gazdag freskórészleteket is találtak, amely hazánk legrégebbi ilyen jellegű emlékei közé tartozik.

163 A templom déli oldalához hozzáépítve lakóépületet is találtak. A templom pusztulása feltehetően a 12. század második felében történt. Az esperes a vármegyeszékhely megszűnése miatt Szentendrére költözött. (116. kép) 1009*: Györffy 1998. 705-710.: 1009-ben István király a veszprémi püspökség alá rendelte Visegrád vármegyét. VISEGRÁD - FERENCES KOLOSTOR b. Szűz Mária с 1425** *** d. gótikus Méret: *teljes h: kb. 40,42 m, sz: kb. 12 m. Tájolás: ЮК-ÉNy 114° írod.: Pest megye II. 1958. 398. és Buzás-Laszlovszky-Papp-Szekér-Szőke 1994.

164 281-300.: A királyi palota és a mai város között található ferences kolostor régészeti kutatását Héjj Miklós kezdte el 1962-ben. 1987-től Búzás Gergely, Szekér György és Szőke Mátyás folytattak itt kutatásokat, majd bekapcsolódott az ELTE is 1990 után. „Az obszerváns ferenceseket Zsigmond király telepítette le Visegrádra. V. Márton pápa 1425. június 27-én keltezett, a kolostor alapítást jóváhagyó okleveléből megtudjuk, hogy a ferencesek a városban lévő Szent György kápolnát kapták meg, amely Zsigmond előtt a magyar királyok személyes használatára szolgált - az Anjou-kori városi palota kápolnája volt -, de mivel már használaton kívül állt és romokban hevert, a király helyreállíttatta és mellé a barátok számára egy házat emeltetett. A későbbiekben pedig a kápolna egyházzá bővítését tervezte Ъarangtoronnyal, harangokkal, kolostorral, cinteremmel és más szükséges műhelyekkel és illő építményekkel'. Úgy tűnik azonban, hogy a király hamarosan megváltoztatta tervét és nem a Szent György kápolnát bővíttette ki — hiszen a kápolna a kolostortól független, elhagyott épületként Jagello-kori forrásokban újra megjelenik - hanem 1425 után, közelében egy teljesen új kolostort és egy Szűz Máriának szentelt templomot építtetett.... A templom hajója boltozott volt... A falpillér lábazat a prágai Szent Vitus székesegyház Peter Parler által alkalmazott falpillér lábazatának valamivel gazdagabb változata,... A hajó északi oldalán a kerengőfolyosó felett támíEmlítésre érdemes az ásatáson talált esperesi sír, a halott mellett ónból készült áldoztató kelyhe és paténája is előkerült. Ugyanez angolul kibővített képanyaggal és irodalommal: Buzás-Laszlovszky-Papp-SzekérSzőke 1995. 26-36. Újabban Búzás 1996.115-161. 168