Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985. 704-705. 654. sz. falu. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. A 16. században végig lakott hely. MRT 9. kötet 1993. 561.: Első említése 1375-ből. „A falunak nevet adó, feltehetően Árpád-kori templom a mai római katolikus templom helyén állt. Közvetlen közelében gázvezetékek ásása közben sírokat bolygattak meg. ...1492-ben toronnyal ellátott kőegyházát írták össze....Az 1653. évi urbárium templomát jó állapotúnak írja. Az 1697. évi canonica visitatio szerint szentélye és sekrestyéje boltozatos, három oltárának helye látszik, temetőjének körítőfala romos....1777-ben lebontották, helyén építették fel a mai templomot. " VERESEGYHÁZ - IVACS, 37/2. LH. a. Ivacs c. 1425* d. 13. század Méret: szentély 5 x 5 m, a hajó 10x8 m-es, a torony 3 x 4,5 m-es. Falv: 1,4-1,5 m. Tájolás: *ÉK-DNy 68° írod.: Mesterházy 1983. 133, 155, 2-4. kép.: Mesterházy Károly tárta fel a templomot. A kiszedett kőfalak 140-150 cm széles, 140-160 cm mély árkai keletéit, egyenes szentélyzáródású, a Ny-i oldalon négyzetes, tornyos templomot rajzoltak ki. A templom körül nem volt temető, mindössze 3 gyermeksír volt a templom belsejében. MRT 9. kötet 1993. 550.: A templomnak nincs írott említése, az Árpád-kori falu első írott adata - elpusztulása után - 1425-ből származik. „1425 előtt Szántó-i Lackfi Dávid és Jakab Veresegyházat a hozzátartozó pusztákkal így Ivaccsal (Iwancz) együtt elcserélte Zsigmond királlyal". (115. kép) VERSÉG - R. к. TEMPLOM, 1. LH. a. Verség b. ?, ma Szent Miklós с 1290* d. 11-18.század írod.: Chobot 1915. 193-194.: „Templomáról azt írja Arányi Lajos, hogy három építési korszak jellegét viseli: a hajó északi falának párkányzata a XI. vagy XII. század román stíljét mutatja, a szentély és hajó között lévő pillérek és a szentély a XIV. vagy XV. század gótikáját, a hajó nyugati meghosszabbítása és a torony a XVIII. század stiltelenségét. A hajó déli oldalába befalazott két címer közül az egyik a Báthoryaké, tehát nem lehetetlen, hogy ezen részt a kiváló humanista, Báthory Miklós püspök építtette. Mint biztosat csak azt tudjuk róla, hogy az 1675. évi Pongrácz-féle térképen rajta van. Az 1697. évi Canonica Visitatio szerint a törökök szétdúlták, az 1702. évi szerint szentélye és sekrestyéje boltozott, szószéke kőből van.... Althann Károly püspök megnagyobbíttatta 1741-ben, majd ismét 1805-ben, az egyházmegyei alapból, amikor tornyát is magasabbra emelték és bádog sisakkal látták el.... A XVIII. század elején használható állapotba helyezték.... Legrégibb harangja 1624-ből való. 6) Gödöllő és Vidéke. 46. - Századok. 1878. 558. " Káldy-Nagy 1985. 708-710. 656. sz. falu. A 16. században végig lakott hely, 1546-ban papját írják össze. 166