Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

újra. 1734-ben jegyzik fel, hogy kőből épült és nagy javításra szorul. 1746-ban jó anyagból épült, zsindellyel fedett, egy oltárral, két ablakkal, torony nélkül, de fa haranglábon 3 haranggal ellátott épületről számolnak be. Arányi 1877-ben még csúcsíves részletét is látta a templomnak. A hajó északi oldalán nem volt ablak, a szentély déli fala pedig egy ablakkal volt áttörve. A mai barokk templom románkori alapokon épült. 1943 előtt a mai Vácegres neve Zsidó volt. Horváth 1998.158.: Családnévben 1237-ben jelent meg először. (ÁUO VII. 47.) Györffy 1998. 564.: „A Zsidó-nem őséről elnevezett falu, melyet 1422-ben Sz. Istvántól nyert birtoknak tartottak, s melyben a nemzetség 1280 előtt monostort alapított Sz. Balázs tiszteletére (1421). Először az 1280-90 körül készült premontrei kolostorjegyzékben szerepel, mint Hatvan filiája. Prépostja 1284-ben Tas felett, Lugason (a mai Galgamácsánál) birtokos.... Ma kzs. Váctól DK-re. " VÁCHARTYÁN - R. K. TEMPLOM, BELTERÜLET, 34/23. LH. a. Hártyán с 1325* d. 13-14. század Méret: hajó 12x7,5 m, a szentély 5x6 m, sekrestye: 6x4 m. Falv: 0,8-1 m. Tájolás: *K-Ny 97° írod.: Chobot 1915. 134.: „Szent István király tiszteletére szentelt templomáról azt mondja az 1828. évi Canonica Visitatio, hogy vagy maga a szent király építtette, vagy pedig rövidesen az ő szentté avattatasa után valamely váczi püspök. Ezen állítás nem egyeztethető össze az idézett okmányokkal és azon ténnyel, hogy e vidék a hadak országútja volt, hanem valószínűbb Czobor Béla azon véleménye, hogy e helyen már az Arpádházbeli királyok idejében állhatott kőfallal kerített templom, melynek faragott köveiből későbben a mostanit építették 6) Dwornikovich püspök Jelentése szerint 1700-ban katholikus és jól fedett templom volt, melyet Althann Frigyes 1718-ban restauráltatott^ Keresztelőkútja igen régi, legrégibb harangját 1696-ban öntötték. 6) História Domus - 7) Magyar Sión. 1869. 166. " Pest megye II. 1958. 369.: 1628-ban még a katolikusoké a templom, 1700-ban már kálvinista prédikátora van. 1718-tól visszafoglalják a reformátusoktól és Szent Istvánnak szentelik fel. Ekkor a templomot részben kváderkövekből készült erős fal vette körül ovális alakban. 1787-ben meghosszabbították és megmagasították az egyházi épületet. Káldy-Nagy 1985. 296-298. 231. sz. falu. A 16. században végig lakott hely. MRT 9. kötet 1993. 517-518.: A település első valódi okleveles említése 1325-ből származik. „A lelőhely ÉK-i szélén álló római katolikus templom alaprajza középkori XIII-XIV. századi - eredetre utal. A hajó ... téglalap alakú. A szentély ... egyenes záródású. E-i oldalához ••• sekrestye csatlakozik. Az épületen mai állapotában középkori műrészletek nem láthatók.... Templomának középkori említését nem ismerjük. " A középkori templom körítőfalának újabb részlete került elő 1894-ben. (112. kép) VÁCKISÚJFALU - KÉRI PUSZTA, 16. LH. a. Kér b. Mindenszentek с 1421*, 1422**, *** 161