Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

ben azt írták róla: „a városon kívül fekszik, el van hagyatva, pusztulásnak indult. Mivel a városbeli ráják ebbe szoktak temetkezni, 500 akcse tapu beszedetett utána. " Még 158090-ben is temető volt itt. A kutatás véleménye eltér arról, hogy megkapták-e a templomot a reformátusok vagy sem, valószínűnek tűnik, hogy ők a Szent Mihály-templomot kapták meg, s nem ezt. Az 1669-ben Vácon átutazó Brown Eduard angol orvos arról számol be, hogy az egyetlen keresztény templom a városon kívül állt. VÁc - SZENT PÉTER TEMPLOM, 31/7. LH. a. Vác b. Szent Péter с 1347** *** írod.: Szarka 1948. 36.: Az 1570-1580-as évekből a török összeírás említést tesz a vár keleti részeihez csatlakozó konyhakertes területen egy düledező templomról, melyhez pince is tartozott. A szerző ezt azonosítja Szent Péter egyházával. Kubinyi 1983. 52.: „A váralja temploma Szent Margit volt, s ezen kívül a mezőn állott a kiváltságos helyzetre törekvő Szent Péter-kápolna is. " MRT 9. kötet 1993. 457-458.: „A Képes Krónika szerint a mogyoródi csata előtt Vác táján - ...'ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája áll'... - egy angyal jósolta meg Szent Lászlónak és Gézának győzelmüket. A csata után ugyanitt... 'egy szarvas jelent meg nekik... eliramodott előlük az erdő felé, és lábát azon a helyen vetette meg, hol most a monostor van'... Géza király és öccse elrendelték, hogy itt Szent Péter tiszteletére emeljenek kápolnát.... Gerics József szerint a krónikakompozíciónak a Szent Péterkápolnára vonatkozó része későbbi betoldás, amelynek az volt a célja, hogy a kápolnának a királyi alapítású egyházakat megillető jogosultságokat igazolja. ...Pongrácz György 1675. évi Informatiojában annyit ír az addigra már elpusztult Szent Pétertemplomról, hogy az a varoson kívül, a mezőn állt. " Helye a Gombás-pataktól északra, a mai város déli részén, a Földváry tér környékén volt. VÁc - SZÉKESEGYHÁZ, GÉZA KIRÁLY TÉR, 31/1. LH. a. Vác b. Szűz Mária с (1074*), 1103**, 1199**, 1318*** írod.: A város történetének könyvtárnyi irodalma van. A kutatástörténeti és történeti áttekintést 1. MRT 9. kötet 1993. 380-384. MRT 9. kötet 1993. 382. és Tettamanti 1994. 106-107.: Az Annales Yburgenses az 1074. évnél, IV. Henrik német császár Salamont segítő magyarországi hadjáratánál említi „Wazenburg "-ot. 1075-ben a garamszentbenedeki alapítólevélben esik szó a váci püspökségről, mint az apátságnak adományozott Alpár falu részbirtokosáról. Az első hiteles említésű - váci püspök 1103-ból Marcellus. Uo. 392-393.: A székesegyház első, legendás említése a Képes Krónikában maradt fenn, ahol 1074-nél és 1077-nél említik, hogy a Boldogságos Szűz egyházát Géza király építtette és később ide is temették. A templom „első hiteles említése 1199-ből származik, amikor Imre király az összesküvéssel gyanúsított Boleszlo püspököt elrántotta az oltártól és kidobatta a templomból, a sekrestye ajtaját pedig feltörette.... Az 1241. március 17-i tatár pusztítást elbeszélő Rogerius említi az egyházat (templomot) és az egyház várszerűen megerősített palotáit. " 158