Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

VÁC - MAGYAR VÁROS TEMPLOMA, 31/5. LH. a. Vac-magyar város b. Szent Margit с 1332-37**, *** írod.: Szarka 1948. 36.: A szerző feltételezi, hogy a Gasparik és Attila utca közötti területen állhatott a templom. A törökkorban pedig mohamedán magántulajdonba került, mert a katolikusok nem váltották meg a birtokjogát. Kubinyi 1983. 52.: Valószínűleg all. században alakult ki a csírája a váralja településnek, mely a 12. századtól épült ki nagyobb mértékben. A 14. századtól a váralja azonos a „váci magyar város" nevű településsel, melynek plébániája a Szent Margit-egyház volt. „A templom építési idejét nem tudjuk. A török időkben düledező állapotban a konyhakertek között írták össze. Ennek alapján egyesek a magyar város tatárjárás után épült temetőkápolnájának tartották. A török összeírás azonban nem említ temetőt. Margit elnevezésű templom viszonylag kevés volt az országban. " A szerző feltételezi, hogy a védőszent választásában szerepe lehetett a közeli dömösi Szent Margit-prépostságnak, melynek bizonyíthatóan komoly kapcsolata volt a váci püspökséggel. „Feltételezésünk helytállása esetén a váci váralja kiépülését és ezzel együtt temploma építését a XII. század második harmadára helyezhetjük, mivel a település alaprajza feltétlenül a XIII. századinál korábbi formákra mutat. " Káldy-Nagy 1985. 674-677. 629. sz. város. A 16. században lakott hely. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. 1562-ben 50 akcse templomadót fizetnek. MRT 9. kötet 1993. 456-457.: „Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent rézkarcán a székesegyház és a városban álló mecset és minaret között a város szélén alacsonyabb szögletes torony látható....Ismereteink szerint ezen a környéken viszont nem volt kapu, ezért nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ábrázolás a Szent Margit-templom tornyára vonatkozik....Az 1332-1337. közötti pápai tizedjegyzék a váci Szent Margittemplom két papját említi....A konyhakertek között összeírt, kőből épült Szent Margittemplom már 1570-ben düledező állapotban volt, majd nyomtalanul elpusztult.... Pontos helyét nem ismerjük, maradványai eddig nem kerültek elő. " Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben a magyar város templomát a váci püspökségnél írták össze. Györffy 1998. 315.: 1332-ben a Szent Margit egyház két papja l-l fertót adózik. VÁC - MÁRCIUS 15. TÉR, 31/3B. LH. a. Vác-német város b. Szent Mihály с 1319**,*** d. 13.század? Méret: teljes h: 39 m, főhajó sz: 18,5-21 m. Tájolás: *ÉK-DNy 55° írod.: MRT 9. kötet 1993. 427-429.: A főtér déli, kiszélesedő részén állt egykor. A tatárjárás után betelepülő város temploma még a 13. század közepén felépülhetett. A német város Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát és temetőjét 1319-ben említik először. 1430-ban plébánosa Unrest János volt. A török korban a keresztények egyetlen működő temploma volt. 1546-ban Ferenc, 1559-ben Gergely nevű 156