Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Pest megye II. 1958. 230.: „A községnek már a középkorban volt temploma". 1777-ben az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templomnak boltozatos szentélye és sekrestyéje, festett fa mennyezete, széles fa karzata, főoltára és két mellékoltára volt. Egy 1815. évi tervrajzon a középkori templom alaprajza őrződött meg. A templom hajója 8 öl hosszú volt, északi oldalához kis kápolna csatlakozott. Szentélye félköríves záródású. A hajó előtt hosszú, 4 öl széles torony emelkedett. Káldy-Nagy 1985. 670-671. 625. sz. falu. A 16. században lakott hely. Varga 1997. 432.: 1653-ban plébánosa van Szlankai János személyében. 1252*: Györffy 1998. 562. ÜLLŐ a. Üllő b. Keresztelő Szent János? с 1318*, 1470** írod.: Chobot 1915. 315.: „Kétségtelen, hogy Üllőn a XV. században templom és plébánia volt, mert Tamás Esztergomi érseki helynök az üllői plébánost bízta meg 1470-ben, hogy a budai pálosok kenderesi birtokán erőszakoskodó Kenderessy Balázst kiközösítse.^ Temploma az 1673. évi térképen még látható, Pongrácz püspök a katho-likus helységek közé sorozza Üllőt, de a török kor után az újonnan letelepült lakosok reformátusok voltak, kik a templomot is elfoglalták. Althann M. Frigyes 1719-ki egyházlátogatása után visszaszerezte a templomot és 1727-ben visszaállította a plébániát. ' A váczi káptalan az ósdi és kicsiny egyházat 1752-ben lebontatta és helyére építette a mostanit. 5) Gyárfás. Jászkúnok Tört. HL 669. - 6) Magyar Sión. 1869. 792. - Desericius. História Eppatus Vac. 236. " Pest megye II. 1958. 233.: „A keletéit templom köböl épült, kicsi és szűk volt. Festett fa mennyezet fedte, boltozatos sekrestyéje, kétablakos hajója volt, mindkét oldalán kórussal s bal oldalt kis kápolnával. A szentélyben kő szószék állt" Ezt a régi templomot a váci káptalan 1752-ben lebontatta, s ugyanekkor építette a jelenlegit. Feltételezik, hogy a középkori egyház a tanácsháza alatt állt, szemben a mai templommal. A templom mai védőszentje Keresztelő Szent János. Káldy-Nagy 1985. 672-673. 627. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1546-ban papját írják össze. 1318*: Györffy 1998. 562.

154 ÜLLŐ - LŐB a. Lőb с 1323/24*, 1379** írod.: Bártfai Szabó 1938. 425. reg.: 1379, „Leeb pestmegyei birtok azon negyedrészének határait, amely Leeb-i János fia Mihály feleségének Annusnak jutott" megjáratták. Ebben megemlítik Lőb templomát. Valamint Bakács 1982. 921. reg.: Az 1379. évi oklevél magyar kivonata. Káldy-Nagy 1985. 401. 344. sz. birtok. A 16. században puszta. 1323/24*: Györffy 1998. 529. Félegyházy 1943. 145. 1252-ből ismeri Üllő birtok első említését. 153