Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Méret: *teljes h: 24,7

m, sz: 9,7

m Tájolás: п. а. írod.: Bártfai Szabó 1938.130. reg.: „ 1290. Fenenna királyné megerősíti IV. László király adomány lev elét a nagyszigeti Szigetcsép ( Cheptelek) és Bagomér (Bogomery) birtokokról Moys nádor özvegye és a budavári ferences apácák részére. " Ugyanez Bakács 1982. 223. reg. Pest megye II. 1958. 219.: „A XVIII. századi Méregyháza elnevezés a Bagamér falunévből származik. " Uo. 222-223.: A Szent Anna kápolna „A Tököltől mintegy 2 km-re levő és a Szigetújfalura vezető út melletti dombocskán álló épület a már eltűnt középkori Bagamér Csepel-szigeti falu temploma lehetett.... A keletéit kápolnát először Rosen-felt 1728-i, majd Kneidinger András 1767 és 79 között készült térképén látjuk Marihaes, illetve Méregyháza néven'.... Az 1817-i visitatio 'Capella Méregyháza' néven írja le, eredetét ismeretlennek mondja. A második világháborúban leégett, azóta rom.... A XVIII. század második felében későbarokk stílusban átalakított egyhajós, csúcsban végződő szentélyű, eredetileg koragótikus stílusú épület a XIII. század végéről... A déli hajófalon két, különböző magasságban lévő, félkörívvel záródó, egyszerű, barokk ablak, a nyugati be van falazva. " A szentély belső záródása félköríves, valószínű barokk kiegyenlítés, felmenő falán nincs ablak. A középkori hajófal felületi egyenetlenségét belül téglaburkolattal tüntették el. Az eredeti durva vakolat a belső falon több helyütt megfigyelhető. (106. kép) Györffy 1998. 194.: 1283-ban Cséptelekkel együtt IV. László eladományozta Moys mester özvegyének és ez alkalomból határát bejáratta. A mai Tököl és Szigetcsép között terült el. TÖKÖL - R. K. TEMPLOM a. Tököl b. Szűz Mária? с 1270-72*, 1332*** d. Árpád-kor-15. század írod.: Genthon 1951. 361.: „R. k. templom, oromfala 1947-ből. Déli oldalon álló, gótikus, támpilléres tornyának csak a töve van meg, a többi 1945-ben elpusztult. " Pest megye II. 1958. 220.: „A templomot először a pápai tizedjegyzék említi 1332-37 között ("Johannes de Tutul Beate Virginis'...) Középkori templomába temetkezett csehi Mihály csepeli ispán 1519-ben. Sírköve megvan. A 16-17. században a reformátusok használták, majd a 18. században visszakerült a katolikusokhoz. 1734-ben a Canonica Visitatioban magas kőtornyáról tesznek említést. „A gótikus templomból tehát csak a déli hajófal és a sajátságosan ez elé épített torony, valamint a nyugati fal egy része maradt meg,... a második világháborúban sajnos éppen e régi részek semmisültek meg. " Bakács 1982. 474. reg.: Tököl pápai tizedjegyzéki jövedelme 2,5 márka. Káldy-Nagy 1985. 656-657. 613. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1546-ban papját írják össze. 148