Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

területen. A templom alapozásának csupán az északi oldala maradt meg, sajnos sem a szélessége, sem a hossza nem volt mérhető, mert egy silógödörrel elpusztították az alapozás többi részét. Az azonban így is kiderült, hogy a templom egyenes szentélyzáródású volt, téglalap alakú hajóval. Az alapozás döngölt agyagrétegekkel készült. A szentély belső hossza 3 m, rekonstruált belső szélessége - az Árpád-kori egyenes szentélyzáródású templomok térarányaira kidolgozott méreteket alapul véve kb. - 4 m. A hajó belső szélessége így kiszerkeszthető a szentély méretéből, azaz 5 m, a rekonstruált belső hoszsza pedig kb. 7,5 m. Miklós Zsuzsanna terepbejáráskor mérmüves kő- és oszloptöredéket talált. A feltáráskor sok téglát és elnagyolt faragású kváderköveket találtak, valamint faragott párkánykő nagyobb töredéke (117 cm) került elő a templom közeléből. Utóbbi a 14-15. századra keltezhető. A talált leletek alapján valószínű, hogy a templomot még használták a 15. században. Ez összevág a történeti adatokkal. A leletmentéskor 9 sírt tártak fel, koruk az Árpád-korra tehető. (101-102. kép) A 16. század elején hagyhatták el a települést és a templomot, még a török kor előtt, mert 1523-ban már prédáimként említik, s az ezt követő években neve csak pusztaként fordul elő. TÁPIÓGYÖRGYE - ILIKE PART a. Hilike, Ilike с 1541* d. 11-13.század Méret: fatemplom^ együttes külső h: kb. 8,8 m, a hajó külső sz: 6,2 m, belső: 4,9 m. A szentély külső sz: 3,3-4 m, h:2,4-2,9 m. Alapárok sz: 50-60 cm. kőtemplom- együttes külső h: 17,6 m, sz: 8,4 m, szentélybelső: 3,6 x 4,4 m. Tájolás: K-Ny 86° Írod.: Bártfai Szabó 1938. 1545. reg.: 1541. január 3-án kelt oklevél, amelyben I. Ferdinánd Dobraviczky János fiainak és rokonainak adományozta „Zele, Feleghaz, Gyewrgye-birtokot, Berenchyke pusztát, Zenthkozma, Kooch, Pele, Korhaan pusztákat és Hylyke puszta fele részét Pest megyében."" Tari 1995. 106-120.: Dinnyés István tárta fel a templomot és a templom körüli temető egy részét 1979-ben és 1984-ben.

137 Az egyenes szentélyzáródású téglalap alakú hajóval épített nagyobb méretű templom belsejében egy szintén egyenes szentélyzáródású, kisebb méretű fatemplom nyoma rajzolódott ki. A korábbi fatemplom építési ideje all. századra tehető. A fatemplom hajójának ismert a szélessége és a szentélynek a mérete is. A hajó nyugati zárófalának a pontos helye pedig kiszerkeszthetővé vált a templom körüli temetkezések segítségével. Ugyanis a fatemplom körül kialakított temetőbe helye-' zett sírok egy részét a később épített kőtemplom alapozásával elvágták. így a sírok széle kirajzolja a templom falának lehetséges helyét. Később az új kőtemplomot nagyobb méretűre építették a korai templomnál. Az új templom építésének okát nem tudjuk. Mind a lélekszám emelkedésében, mind a fatemplom pusztulásában kereshető a magyarázat. Építési technikájáról mindössze az állapítható meg, hogy kőalapozása lehetett, amit az eltelt évszázadok alatt kitermeltek. Az alapozási ároknak csak sekély maradványa maradt meg, abban visszahullott habarcsos kőtörmelékkel. Építési ideje a 12. század máso1984-ben a szerző is részt vett a feltáráson. 137