Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

kai csúcsívesek, szűkek. ...A templom máig álló középkori tornyának régészeti feltárása során a középkori járószintet 100 cm mélyen találtuk meg. E szint alatt 3 rétegű középkori temetkezés részleteit figyeltük meg.... A háromszintes középkori torony terméskövekből épült, kevés téglával, a sarkokon és a támpilléreknél kváderköveket alkalmaztak.... A feltárt részletek alapján a tornyot a XVI. század legelejére lehet keltezni.... Varsányi János rajza szerint a templomot nagyjából kör alakban övezte a támpillérekkel is megerősített fal. Ennek részleteit több helyen feltártuk. " A templom tehát az alaprajz alapján a 15. században, a torony valószínűleg a 16. században épült. Korábbi periódus megállapítására további kutatás szükséges. A templom mellett kb. 3,1 x 3,5 m-es osszáriumot is találtak a torony északi oldalán. (100. kép) SZŐD - TEMETŐI DŰLŐ 28/6. LH. a. Sződ с 1255*,1317-20** írod.: Chobot 1915. 131.: „Plébániája előfordul az 1332-3. évi pápai tizedlajstromban.... Temploma túlélte a törökdúlást, hanem 1744-ben, a községben pusztító nagy tűzvész áldozatául esett." Bakács 1982. 474. reg.: Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben szereplő Sződöt a váci püspökség szolnoki föesperességébe sorolt plébániaként említi, Újfalu, Battyán, Verség stb. társaságában. Káldy-Nagy 1985. 611-613. 568. sz. falu. 1562-ben 50 akcse templomadót fizetnek. MRT 9. kötet 1993. 367.: ,, Templomos hely volt, Márton nevű plébánosa az 13321337. évi pápai tizedjegyzék szerint két márka jövedelmet vallott be.... A katolikusok 1718-ban foglalták vissza a kőből épült középkori templomot, amely szűknek bizonyult, ezért lebontották", a középkori templom talán a lelőhely DK-i felében, a temetőben kereshető. A lelőhelyet a középkorban többnyire Pest, néha Nógrád megyéhez sorolták. A pápai tizedjegyzékben szereplő falunak az esperességi hovatartozását nem érintik. A 17. századból több református lelkészéről tudunk. A katolikusok 1718-ban foglalták vissza a kőből épült középkori templomot, de ez szűknek bizonyult, ezért lebontották. Tőle 300 lépésre építették fel az új egyházat, részben a régi anyagából. 1255*: Györffy 1998. 558.: „Plébániája: 1317-20: üresedésben volt." Sződ(én) falu pápai tizedjegyzéki adatát nem idézi. TAHITÓTFALU - SZENTGYÖRGY, 30/12. LH. a. Szentgyörgy b. Szent György с 1061** *** írod.: MRT 7. kötet 1986. 308.: „A középkori falu templomát 1951-ben találta meg Soproni Sándor a parttól mintegy 200 m-re emelkedő Szentgyörgy-dombon, ahol futóárok ásásakor falmaradványok és melléklet nélküli csontvázak kerültek elő. A Szentgyörgy-dombtól ENy-ra, mintegy 50 m-re egy másik, 5-6 m magas dombon a futóárokban kiszedett falak nyomát állapította meg Soproni Sándor. A dűlőnév alapján feltételezhető, hogy a középkori falut Szentgyörgynek hívták. Okleveles említését nem ismerjük, a török kor legelején pusztulhatott el. Templomának omladékát a XIX. század elején még említik. " 133