Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

ragványokat. A kőanyag részletes vizsgálata során arra az eredményre jut, hogy: „Ercsi monostora az összes jelentős XII. századi királyi és királytól függő vagy királlyal szoros kapcsolatot tartó műhelyekkel rokon, Tamás nádor szigeti építkezéseinek különleges jelentőséget biztosít. Az ercsi kőfaragványok és az írott adatok együtt igen pontos korhatározást tesznek lehetővé, rokonságot mutatnak a somogyvári és székesfehérvári királyi központok faragványaival és észak-itáliai kapcsolatokat is valószínűsítenek. A kolostor valószínűleg a mohácsi vész után néptelenedik el, és a török hódoltság idején megy tönkre. Györffy 1987/a. 360-361.: Tamás nádor Ercsi mellett, a Duna szigetén 1186 előtt Szent Miklós tiszteletére bencés monostort alapított, majd 1186-ban itt is temették el, a monostor sekrestyéjében. II. Endre 1207-8 körül a cisztercieknek adta, akiket 4 év múlva kiűztek onnan. 1238-ban a kartauziakhoz kerül, de a tatárjárás után ismét a ciszterci rendhez. Az apát jövedelmét 1332-ben 10 márkára becsülték. SZOB - BELTERÜLET, 26/44. LH. a. Szob b. Szent Miklós с 1268*, 1464** írod.: Káldy-Nagy 1985. 605-606. 561. sz. falu. A 16. században lakott hely. MRT 9. kötet 1993. 347.: A falu első okleveles említése 1268-ból származik. „Szent Miklós tiszteletére emelt középkori temploma a mai római katolikus plébániatemplom helyén állt. Michael Wening 1686-ban készült metszetén a sematikus ábrázolású, romos házak között körítőfallal ellátott, zömök tornyú, tető nélküli templom látható. " (97. kép) II. Pius pápa Szobot az exemptus plébániatemplomok között sorolja fel 1464-ben. Az 1718-ban átépített templomot ekkor már Szent Lászlónak ajánlották. Később teljesen új templomot építettek. SZOB - BÉSZOB, MATYÓKTANYA, 26/36.LH. d. 12-13. század Méret: külső teljes h: 10,8 m, sz: 5,7 m. Hajófalv: 59 cm, szentélyé 30 cm. Tájolás: *K-Ny ! írod.: MRT 9. kötet 1993. 336-337.: „A domb felső részén, a lelőhely ÉNy-i végén 1934-ben egy kis templomot tárt fel Horváth Adolf János. Vázlatos rajza szerint ez egyhajós, félkörös szentélyzáródású keletéit templom.... Az ásatás idején a Ny-i fal 60 cm, az É-i 30-40 cm magas, az ÉK-i és DK-i rész erősen lepusztult állapotú volt. A szentély fala teljesen elpusztult, csupán az alapzaton megmaradt vakolatív jelezte egy darabon az apszis helyét és a fal vastagságát. A hajó ENy-i és DNy-i sarkát - a leírás szerint púpos kvaderekkel erősítették meg.... A templom D-i fala mellett 125 cm szélességben, a többi falnál 89 cm szélesen, az eredeti alapozás mélységéig 'alapzatszerű vakolatos építmény-féleség' került felszínre, amelynek a felső szélső kövei faragottak voltak. Az ásató megfigyelései szerint ez utólag épült, rendeltetését nem tudta megállapítani.... A 131