Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

külső falfreskók. 2. - A 14. századból való a torony, a poligonális szentély. A torony 3 szintes, felső szintjén csúcsíves, középsőn félköríves ablakokkal. 3. - A 15. század építkezéseihez köthetők a D-i homlokzaton a helyreállításkor elbontott kapuépítmény mögötti csúcsíves kapu, a torony DNy-i támpillérének sarkán a gótikus napóra.

128 Uo. 272.: „Szentendre főesperesi székhely volt, főespereseit 1226 és 1320 között említik. 1332-ben Pál szentendrei pap jövedelme 3 márka volt. 1318-ban és 1430-ban a szentendrei Szent András plébániatemplomot említik. A templom védőszentje 1725-ig Szent András volt. " A település a 15 éves háborút is átvészelte. (95. kép) Káldy-Nagy 1985. 557. 512. sz. falu. A 16. században végig lakott helyként írják össze. 1009*: Györffy 1998. 696-697.: Csak 1318-ig létezett a szentendrei főesperesség. Az 1318-20-ban üresedésben levő főesperes jövedelmét 6 márkára becsülték, míg 1332-ben a budai főesperes jövedelme 3 márkát tett ki, s tizedét fizette a pápának. SZENTLŐRINCKÁTA a. Szentlőrinckáta b. Szent Lőrinc с 1473*,*** írod.: Csánki 1890. 30.: 1473*, *** Chobot 1915. 254.: „ Temploma volt már a török hódoltság előtti időkben, mert képe látható a Pongrácz-féle térképen és az 1716. évi Canonica Visitatio azt írja: 'A község közepén álló templom szentélye fából van, de sekrestyéje kőből és egykor bizonyára abból volt az egész templom'. Szent Lőrinc tiszteletére volt ajánlva.

5} Sőtér földesúr 1727ben kijavíttatta, Péterffy és Laczkovics pedig 1744-ben újjáépíttette.

n 5) Liber II. Visit. Can. 352. -1) Liber V. Visit. Can. 724. " Káldy-Nagy 1985. 578-580. 537. sz. falu. A 16. században lakott hely. SZENTMÁRTONKÁTA a. Szentmártonkáta b. Szent Márton с 1349*, ***, 1697** írod.: Chobot 1915. 255.: „Temploma a török hódoltság előtt állott s valószínűleg plébániája is volt, de lakosai protestánsokká lettek és a templomot elfoglalták. 1605-ben a váczi szuperintendenciához tartozó lelkészségük volt itt. De aligha volt állandó lelkésze, mert Pongrácz György püspök 1675-ki Informátiója Szentlőrinczkátát, Szentmártonkátát és Szenttamáskátát azon katholikus helyek közé sorolja, melyekben nincs eretnek istentisztelet és mind a háromnak temploma látható a Pongrácz-féle térképen. A protestáns földesurak későbben ismét alkalmaztak prédikátorokat,... kiket a katholikusok 1692. előtt elűztek ugyan, de a templomot nem tudták visszakapni,...A vármegye a templomot a katholikus oknak ítélte.. Ezen templomról azt mondja a História Domus, hogy 'csehek építették, amint azt írott bizonyítékok híján a kövek sokasága és erőssége eléggé bizonyítja. '... [ezt] csak arra magyarázhatjuk, hogy faragott kövekből, gót stílben épült. Midőn ezt a protestánsok elfoglalták, a katholikusok fából építettek magoknak templomocskát és az elpusztult Boldog- és Tamáskátáról hoztak két harangocskát. A A templom körül több ízben kerültek elő sírok is. 124