Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

mai plébániaházzal szemben lévő telken állt. Az 1754-es Canonica Visitatio leírja a régi kőtemplomot fatoronnyal. A templom hajója és sokszögzáródással épített és támpillé­rekkel megtámasztott szentélye egyforma szélességű volt. Valószínűnek tartják a szer­zők, hogy ez a templom lett a 17. század végén a katolikusoké. 1796-ban a templom már nem létezett. RÁD - BELTERÜLET, 25/11. LH. a. Rád с 1300*, 1347** d. románkor -15. század Méret: „templom h: 10 lépés 125 (=kb. 7,5 m), szentélyé 5 lépés (=kb. 3,75 m), a templom sz: 8 lépés (-kb. 6 m) " írod.: MRT 9. kötet 1993. 306-307.: Rád falu első okleveles említése 1300-ból szárma­zik. 1347-ben pedig megemlítik Rád kőegyházát, ekkor Berend fiai, Márton, Berend és Gergely felosztották több megyében fekvő birtokaikat, köztük Rádot is, ahol ekkor már köegyház állott. A 17. században reformátussá lett a falu. „1657-ben Pest vármegye közgyűlése 25 Ft segélyt utalt ki a rádi templom építése (nyilván javítás) céljából. 1700­ban templomát jól fedettnek írják. Az 1702. évi canonica visitatio szokatlanul részletes leírását adja: eszerint az egykor katolikus templom a falu felső végén, dombon áll. Az evangéliumi [E-i] oldalhoz épített sekrestyéje boltozatos, szentélye is az volt, de most deszkával fedett, valamint a hajó is. Kőoszlopokon nyugvó boltozatos kórusa a Vác felé (Ny-ra) eső részen van. A templomnak öt ablaka, a sekrestyének két kis ablaka van. Kő­ből épített szószéke a szentély végében áll. Az evangéliumi oldal sarkában két fülke van, az egyik a szentségtartó lehetett. A templom külseje kváderkövekből épült, belülről tég­lákkal burkolták. Homlokzat feletti tornya téglából épült. Harangja és haranglába is van. A D-i oldalon nyíló bejárata faragott kövekből készült. Temetője körítőfalának már csak maradványai és szétszórt kövei látszanak. " A leírásból kisméretű falusi templom képe bontakozik ki, feltehetően egyenes szentélyzáródással. Legvalószínűbben a román korban épült. Szentélyének hossza inkább egyenes, mint félköríves záródásra utal. A mai falban lehetnek még középkori falak. SÜLYSÁP (TÁPIÓSÜLY) - R. K. TEMPLOM 126 a. Süly с 1259*, 1498**(?) d. 15.század? Méretek: n. a. Tájolás: *DK-ÉNy ? írod.: Chobot 1915. 269.: „Temploma legrégibb műemlékeink egyike. Össze van benne keveredve a román és a gót stíl, ami a XIII. század építészetére vall. A tornyot és az ol­dalkápolnát csak későbben építették hozzá és pedig, ha helyesen van megfejtve a to­ronyablak alá vésett évszám, 1498-ban. 1 > A Pongrácz-féle térképen nincs feltéve, de a tö­rök időket túlélte, csupán gótikus boltozata szakadt be. A XVII. század végén a nép áldo­Bogdán 1990.156. 1 lépés egyenlő 2,5 láb, azaz kb. 75 cm. Bár van egy alaprajzunk Pest megye II. kötet 1958. 254. kép, nincs lépték, sem tájolási adat. 121

Next

/
Thumbnails
Contents