Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

cm magas, 90 cm széles, csúcsíves ikerablak... helyezkedik el. Méri István 1948-ban megfigyelte körítőfalának és egykori temetőjének részleteit. Két késő középkori harangja ismert, az 1602-ben készültet beolvasztották az első világháborúban. Az 1656ban öntött harang ma is megvan. (85. kép) PERŐCSÉNY - BOLDOGASSZONYVÖLGYE, PUSZTATEMPLOM-LÁPA, 23/3. LH. a. Orsány b. Szűz Mária? с 1773** *** írod.: MRT 9. kötet 1993. 277-278.: „Orsány temploma középkori oklevélben nem szerepel. Az 1733. évi összeírás szerint Orsány pusztán szögletes kövekből épített, könnyen kijavítható templom áll.... A XIX. század elején is még magasan álltak falai, köveit a Harasztimajor építéséhez hordták el. A templom melletti völgyet korábban 'Boldog Aszszony völgyének' hívták. A név talán a templom titulusát őrizte meg."

u5 PILIS a. Pilis b. Szentlélek c. 1219*(?), 1326**, *** d. Árpád-kor írod.: Kovács 1968. 73.: Pilis falu déli szélén a 4. sz. főút mellett 1967-ben középkori templom agyagalapozású téglafalainak egy részét tárták fel. Alaprajzot már nem lehetett megállapítani, mivel az alapozást kitermelték, elhordták. Valószínűleg Pilis középkori templomát találták meg. A templom körüli temetőből III. Béla és II. András szórvány érmek kerültek elő.

116 Káldy-Nagy 1985. 496-497.445. sz. falu. A 16. században lakott hely. Györffy 1998. 553.: 1219/550*: „Meglehet, hogy a Pest megyei Pilisre vonatkozik a körűi apáttal kapcsolatos és ezért Heves megyébe sorolt két Peles-г adat." 1326**: „1326-ban Pous fiai, Pethew és Chillee (dictus) Miklós örökölt pilisi birtokuk egy részét a Szent Lélek egyházzal és a tartozékokkal (cum... eccl. in honore S. Spiritus super eadem constructa,...) leánynegyed címen átengedik Twreel-i Pál fiainak". Ugyanez Bakács 1982. 428. reg. PILISBOROSJENŐ - BELTERÜLET, 15/6. LH. a. Borosjenő с 1284*, 1431** írod.: Káldy-Nagy 1985.144-145. 96. sz. birtok. A török időkben már puszta. MRT 7. kötet 1986. 143.: Első említése 1284-ben fordul elő. „Templomos hely volt,... 1431-ben a borosjenői plébánost említik. 1464-ben a pápa a borosjenői plébániát is közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte. A XVIII. század közepén a középkori Valamint egy alabástromba vésett féldombormű Mária képet találtak, amely ma már nincs meg. 1 Nagy méretű vörös téglák, fenőkő és edénytöredékek kerültek be a MNM-ba. MNM A 244/1967. XVI. és CKM A 2920-88. 110