Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

írod.: Chobot 1915. 227.: „A katholikus templomot is elfoglalták,

114 de ezt kénytelenek voltak későbben visszaadni és magoknak újat építeni. Az 1777. évi Canonica Visitatio idejében a katholikus templom romokban hevert s a törökök kiűzetése után mindenféle nyelvű és vallású nép telepedett meg Péczelen. " Bakács 1982. 662. reg.: „1352. máj. 3. A budai káptalan I. Lajos király április 18-i parancsára jelenti, hogy elvégezték Nandwfelde, Felkezw, a Pechel-hez tartozó Lomb és Tywadarfeulde határjárását.... Ezután a Pechul-ról a Rakus felé vezető úthoz megy, s ezen dél felé Szt. Mihály arkangyal egyháza és egy kis hegy között az egyháztól délre Kathlen asszony telkéhez jut". Káldy-Nagy 1985. 483-484. 432. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1041/1323*: Györffy 1998. 537.: Védőszentjét 1339-ben említik: „eccl-e in eadem [ad honorem] В. Mich-is arhangeli constucte apt. Осе..." PÉCEL - CIFRAHÁZA 1. TÁPIÓSÁG-LOCSOD PENC - R. к. TEMPLOM, 22/19. LH. a. Penc, Felsőpenc b. 1358*, 1425-33?** Méret: középkori templom h: kb. 13 m, sz: 8 m, falv: 90 cm. Tájolás: *ÉK-DNy 73° írod.: Káldy-Nagy 1985. 485-486. 435. sz. falu. 1546-ban papját írják össze. 1562-ig lakott hely. MRT 9. kötet 1993. 269-271.: 1358-ban Pench-i Erihus (dictus) András nógrádi esküdtet említik. 1425-33-ban az egyház rétje említésének szövegösszefüggéséből derül ki, hogy kegyurai a Penczyek voltak. 1757-ben a még romokban álló templom falainak felhasználásával épült 1769-ben a katolikus templom, melyet 1870-ben bővítettek ki mai formájára. „Az átalakításhoz készített tervrajz megőrizte az eredeti félköríves szentélyzáródású, két barokk támpillérrel és a hajó EK-i részéhez csatlakozó, ismeretlen korú sekrestyével ellátott, torony nélküli templom alaprajzát is....Az 1948-ban végzett renováláskor Jakus Lajos megfigyelte, hogy az eredeti, kváderkövekből épített fal a szentélynél maradt meg legmagasabban, innen a hajó felé haladva lépcsőzetesen lepusztult." 1969ben részben kibontották az eredeti déli bejáratot és be tudták mutatni az enyhén csúcsíves, finom szemcsés homokkőből faragott kőkeretes ajtó jobb felének részletét. (83. kép) PENC - SÜGYI PUSZTA, KOSZTOLIK, 22/5. LH. a. Sügyi с 1546* írod.: Káldy-Nagy 1977. 216-217.: Az 1546-os defter Horváth János elhagyott majorságáról ír, amelyet 1559-ben a penciek müveitek. MRT 9. kötet 1993. 264.: A 10-11. századtól a 13-14. századig állt fenn a templomos falu. „A váci káptalani javakhoz tartozó Sügyi puszta XIX. századi térképén Puszta Templom felirat olvasható. A templomhely jelentésű Kosztolik dűlőnevet Penc újkori 114 A reformátusok. 108