Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

a középkori templomot, amelyet a református „őslakosság" használt. Részletesen bemutatja a templom visszafoglalásának és az új református templom építésének a lépéseit. A szerző a 111. oldalon közli a református História Domusból az alábbiakat: „Azután kezdé a Plébánus mindenüt ásatni a Templom fölgyét de nem találának egyebet egy kő medenczénél melyben az aqua lustralis vagy Szentelt víz szokot vala állani. Mindgyárt oltárt kezde azután benne rakatni, és az elkészülvén, bé meszelteté, és elméne Véczra [sic!]. " A reformátusok miután templom nélkül maradtak, egy zsindelyes fatemplomot építettek (48. o.), majd kb. 50 év múlva építették fel a ma is a falu közepén álló református templomot, ahova beépítették a kis fatemplom minden használható anyagát, köztük a híres kazettás festett famennyezetet. (50. o.) Káldy-Nagy 1985. 54. 1. sz. falu: A 16. században végig lakott hely. 1562-ben 50 akcse templomadót fizetett. Engel é. n. 4.: A pápai tizedjegyzékben szereplő Pest megyei falvak közt felsorolt „sacerdos de Minori Oton" helységet szerinte tévesen (bár szívósan) azonosították Abonnyal, ez azonban a pesti esperességben lévő (Kis)-Hatvannal azonosítható. Uo. 9.: „Hosszú időn át Tószeg határához tartozott, mint lakatlan birtok, azaz puszta. Újratelepítése az 1450 utáni években történt, és ezután hamarosan túlszárnyalta jelentőségben Tószeget. 1466-ban már lakták". ABONY - HEGYESHALOM a. Külsőhegyes? с 1368**?, 1411* írod.: Bártfai Szabó 1938.

8 394. reg., fordítása Benkő 1982. 80.: 1368-ban Cegléd határjáró oklevelében az északi oldalon említenek négy romos templomot, melyet határpontul vettek fel. A templomok sora Cegléd-Birincsek lelőhely templomával kezdődik, folytatódik a Szent Demeter templommal, Székegyházzal és Külsőhegyessel. Az oklevél szövege szerint végig ugyanabban az irányban haladva jelölték ki ezeket a határpontokat, „ elérkeztek a Csekének nevezett, a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt, romos kőegyházhoz, amely észak felől szomszédos a Sőreg nevű birtok földjével. Tehát keleti irányba fordulva innen, egyenesen jókora távolságra elmenvén, eljutottak egy másik, Szent Demeter mártír tiszteletére emelt egyházhoz, amely észak felől határos a Szele nevű birtok földjével. Majd innen tovább ugyanabban az irányban haladva, érkeztek a harmadik, szintén romos, Székegyháznak nevezett kőegyházhoz, melyet hasonlóképpen határjelül kijelöltek. Innen azután ugyancsak keleti irányban jókora távolságra egyenesen haladva, a negyedik, szintén romos, Külsőhegyes nevű kőegyházhoz jutottak, amelynek szomszédai kelet felől Rékas birtok földei. " Bártfai Szabó 1938. 531. reg. 1411-ben „Kylseuheges és Belseuheges"-í említenek Cegléd birtokához tartozóan. Talán összefüggés van a megmaradt helynév és az oklevélben szereplő névalak között. Tari 1995. 60.: Valószínűleg azonosítható az 1368. évi ceglédi határjáró oklevélben az északi oldalon szereplő negyedik romos templomhellyel, amelyet Külsőhegyesnek neA kötetben szereplő általános rövidítéseket (pl. b., k., kir., m., stb.) az érthetőség kedvéért a továbbiakban feloldva adom közre. 9