Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
megyékről, minden megye terjedelmességének, nemzetiségének, termőföldjének és nevezetesebb városainak megnevezésével, és mindezt a térképen megmutatva. 6. Természettanból: első félévben ásvány országról, a második félévben pedig az égitestekről és égi tüneményekről. 7. Számtanból: az életben legtöbbet előforduló kiszámítási gyakorlatokban való jártasság megszerzése. 8. Folyó és diktálás után történő írásgyakorlatok. 9. Magyarul: folyó olvasás és könnyű beszélgetés, például a házi-, a gazdasági- vagy iskolai dolgokról, eszközökről. Még annyit kell hozzátennünk ehhez az anyagelosztáshoz, hogy a tanítók a tanév tapasztalatait évről évre megbeszélték és beépítették a következő terveikbe. így 1866 nyarán azt javasolták a fentiekkel kapcsolatban, hogy a III. osztályban a természettan helyett legyen inkább természetrajz, így az első félévben növénytant, a második félévben ásványtant tanítanának. A CINKOTAI ISKOLAI JÁRÁS Az iskolajárás körlelkésze Kemény Sámuel maglődi lelkész volt 1865 táján. Amikor végigelemezte a rábízott iskolákban elvégzett munkát, azt állapította meg, hogy az eddigieknek megfelelő volt az 1865-ben észlelt eredmény is. Elítélőleg nyilatkozott a közönyös szülőkről, akik nem tartják szívügyüknek gyermekük iskoláztatását. A tanítókat megdicsérte, hogy szorgalmasan végezték munkájukat, csak Csornádon és Menden tapasztalt gyenge eredményt. Maglód népiskolájában Pokorny Mihály tanító dicséretet kapott, mert szorgalmasnak bizonyult. Tanításában az értelemre fektette a legfőbb súlyt. A szülők itt külön elmarasztalást kaptak, mert rendetlenül küldik gyermekeiket iskolába. Csömörön Simkó Máté idős tanító volt már. De hajlott kora ellenére sem lankadt szorgalommal tanított. Úgy látszik, hogy az idős tanító - aki hamarosan meg is halt - élete vége táján egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a vallástanításra. Meg is jegyezte a körlelkész, hogy a tanító a vallás tanításán kívül más tantárgyakra is terjessze ki a figyelmét, mert a földrajz, a természettan is fontos a növendékek számára. Főt iskolájában Greszler Sámuel tanított. „Ügyessége és jő tapintata által újra kitüntette magát." A gyülekezet új templom építésének tervével foglalkozott. Mogyoródon Kropács Sámuel szorgalmasan dolgozott az iskolájába járó 8 tanulóval. Csornád népiskolájában Zamovszky tanító tanított. A munkáját azonban nagyon hátráltatta a rendetlen iskolába járás. A körlelkész megállapítása szerint ehhez a tanító is hozzájárult, hiszen a falu jegyzője volt. így sok idejét vette el a falu irányítása. Azt ajánlotta a körlelkész a tanítónak, hogy gondoskodjék segédtanítóról. Sürgette ezt az, hogy az 1865. évi vizsga meg sem közelítette az egy évvel korábbit! A bottyánx iskolában Valentinyi János megfelelt a kötelességének. Növendékei jól vizsgáztak. Csiktarcsa népiskolájában Takács Pál értelmes tanító. Kár, hogy az iskolából a jegyzői teendők gyakran elszólítják. Jelenlegi segédjét, a fiát, ajánlatos volna az esperességi utasítások értelmében szigorú vizsga elé bocsátani. Növendékei jól feleltek. A faluban az iskoláztatás nagyon laza! Pécelen Csorba Endre jól vitte hivatalát és dicséretet kapott a körlelkésztől. Éppen elkészülőben volt 14 havi működés után az iskolából. Péteriben Dobronyovszky János dicséretes szorgalommal tevékenykedett. Sokat tanított magyar nyelven. A gyümölcsfa nemesítésére is oktatta növendékeit. Mende iskolája kitűnt a szülők közönyével a többi iskola közül. 23 tanuló közül 3 volt jelen a nyári vizsgán és szülő egy sem jelent meg, pedig a vizsga nyilvános volt. Ebben az iskolajárásban a tanítőértekezletet Péteriben tartották meg. A PILISI ISKOLAI JÁRÁS Vladár Miksa bényei lelkész fogta össze mint körlelkész a pilisi iskolai járás népiskoláit. Évente kétszer látogatta meg a rábízott iskolákat. Februárban tartották meg a téli félév vizsgáit, május94