Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

g) természetrajz Heti 3 órát fordítottak erre a tárgyra, h) ének Hangjegyek megismertetése, nagyobb hangterű dallamok megtanítása és éneklése, heti 2 órában. Feladványok: szépírásban gyakorlat, számtanban példák kidolgozása, megoldása, egyszerű leírások és elbeszélések készítése, a lecke könyvnélküli ismerete. A III. elemi osztály tananyaga (városi iskolákban) Elsősorban a városi népiskolák számára tervezett osztály volt ez, melyet az elemi népiskola felsőbb osztályának is neveztek. Emeltebb volt a tananyag, mintegy átmenet az elemi iskola és az algimnázium között. a) vallás A Kiskáté magyarázata. Egyháztörténet. A vasárnapi evangéliumok és epistolák könyv nélküli megtanulása. Heti 6 órában folyt ez az oktatás. b) anyanyelv Az olvasási gyakorlatok folytatják az eddig olvasott anyagot. Stílus (irály) gyakorlatok a helyesírási szabályok szem előtt tartásával. Ügyiratok készítése. Összetett mondatok szerkesztése. Erre hetente 6 órát kellett fordítani. c) második élő nyelv Az eddig tanultak folytatása olvasási gyakorlatokban. A nyelvtan fő szabályainak megismertetése. Fordítás. Rövid szövegek könyv nélküli megtanulása. Hetente 3 óra volt erre az órarendben. d) szépírás, melyet heti 2 órában gyakoroltak. e) számtan A számtantanítás ötödik fokozata. A téralak és mértan elemei. Heti 4 óra volt erre az órarendben. 0 világismeret — heti 3 órában. g) természettan - heti 3 órában. h) gazdászat i) ének A szokott egyházi dallamok jól begyakorolva, hangjegyek olvasásával. Heti 2 óra állt erre az órarendben. Feladványok: szép- és helyesírás gyakorlása. Számtani példák megoldása. Téralakrajz. Ügyiratok készítése. A lecke könyv nélküli ismerete. AZ 1864-65. ÉVT KÖRLELKÉSZI JELENTÉSEK Az egyetemes egyházi gyűlés 1863. szeptember 23-án elfogadott népiskolai szabályzata nyomtatott formában eljutott a népiskolákhoz és az egyházközségekhez, de azt nem tudjuk felmérni, hogy milyen eredményt hozott az iskolai munkában, vagy ennek alapján folyt-e az oktatás-nevelés a népiskolákban. Amikor bepillantunk az 1864-65. tanévről készített dékáni jelentésekbe, erre a szabályzatra külön utalást nem találunk. Az esperességi közgyűlés elé került jelentés azonban megismerteti velünk a tanítók képzettségét, szorgalmát, iskolai eredményeit, így közvetve ugyan, de a szabályzat egyes elemeire is ráismerhetünk. AZ ASZÓDI ISKOLAI JÁRÁS Az iskolajárás körlelkésze Sárkány János aszódi lelkész volt, aki hamarosan az egyházmegye főesperesi tisztét töltötte be, átadva dékáni megbízását utódjának. A jelentést Sárkány lelkész készítette el. Egy meghökkentő megállapításával kezdődik az összefoglaló értékelés: talált az isko91