Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

Péteri - tanítója Dobronyovszky János volt, aki fiával ifj. Dobronyovszky Jánossal mint segédtanítóval tanított 68 fiút és 50 leányt az iskolában szlovákul és magyarul. A tananyag: bibliai történetek (Kain, Ábrahám magyarul-szlovákul - Herder katekizmusa második részéből: a megszentelésről - a honi földleírás 2 nyelven - a reformáció históriája - hazai történet - éneklés 2 nyelven - az evangéliumok könyv nélkül - A nagyobbak olvasnak magyarul, a kisebbek némely szavakat mondják magyarul - számvetés 4 főszabálya - szépírási gyakorlatok. Mende - tanító ekkor az iskolában Tonzorisz (Borbély) Sámuel volt, aki tudós címet kapott a dékáni jelentésben. 12 fiút és 13 leányt tanított. Tananyaga: Luther katekizmusa (Herder szerint): a könyörgésről - a földleírás első elemei - Hübner után ótestamentumi és újtestamentumi történetek magyarul - rriagyar-szlovák olvasás - ének - számvetés táblán és szabadon fejből szépírás. Iklad - Kupcsek Mátyás a tanító, aki 37 fiút és 25 leányt tanított. A vizsgán azt állapította meg a dékán, hogy a tanító megfelelt a kötelességének. Hézvizgyörk - tanító ekkor Horváth Mátyás volt, aki 23 fiút és 23 leányt tanított. Nem tudjuk, hogyan sikerült a vizsga, mert semmiféle megjegyzést nem kapott az értékelésnél. Ez pedig arra utal, hogy a szokványos eredményt mutatta fel, azaz megfelelt. Ácsa - iskolájában Alexa József tanított. Megfelelőnek találta az iskolalátogató azt a munkát, amelyet a tanító a 36 fiú és 40 leány tanításában végzett. Kürt (Erdőkürt) - a leánygyülekezeti iskolában Anger István a tanító. Megfelelően tanította a 13 fiút és 8 leányt. Csővár- az iskolában Kernáts András tanított 23 fiút és 34 leányt. Az a kifogás merült fel tanításával kapcsolatban, hogy a tanulókat az eddigieknél sokkal többször kellene feleltetnie. Репс - a leánygyülekezeti iskolában Huchta Sámuel tanított 33 fiút és 20 leányt. Munkáját ügyesen és szorgalmasan végezte. Ebben az időtájban a rádi gyerekek is Pencen jártak iskolába. Domony - Gál Mátyás tanító 32 fiút és 20 leányt tanított. Munkáját megfelelőnek értékelte a dékáni jelentés. Zsidó (Vácegres) - a leány gyülekezeti iskolában 16 fiút és 16 leányt tanított Kevitczky László tanító. Munkáját megfelelőnek találta a dékán. Tótgyörk (Galgagyörk) - Kardos József tanító munkáját megfelelően végezte a tanévben. A tanítványai számát nem jegyezte fel a dékáni jelentés. Újfalu (Váckisujfalu) - a leánygyülekezeti iskolában 22 fiú és 27 leány tanult. Tanítójuk Szuchovszky András volt. A tanító 1841-ben a tanév végén megtartott vizsgán eredménytelen munkája miatt megintést kapott. Ebben a tanévben a megintés használt - állapította meg a jelentés -, mert igen eredményes tanévet tapasztalt az év végi vizsgán a dékán. Aszód- ebben a tanévben az aszódi iskolának nem volt tanítója, ezért a dékáni látogatás elmaradt. Úgy gondoljuk, nem volt érdektelen végigkísérni az egyházmegye iskoláiba a dékánokat így 150 év távlatából sem. Sok hasznos információt szerezhettünk ezen a képzeletbeli körutazáson. Az aszódi iskolajárásban a tananyag az 1840-es esztendőkben valószínűleg a tanítók összefogása következtében csaknem valamennyi iskolában azonos volt. Lehetséges, hogy ezt a dékán is sürgette, hiszen így vált lehetségessé az év végi vizsgákon a tárgyilagos felmérés összehasonlításos alapon is. A tanítók munkájáról szerzett benyomás nem személyes szimpátia vagy ellenszenv alapján történt, hanem valóban a végzett munkát lehetett lemérni. A dékán vezette gyűlésükön állapodtak meg abban, hogy a tananyagot 3 részre osztják fel és meghatározott forgási sorrendben tanítják azt. így egy-egy osztály minden tananyaggal találkozik népiskolás korában. Ugyanakkor ebből arra is adatot kapunk, hogy a népiskolázás osztálybeosztása ekkoriban 3 osztályos volt. A 6-12 éves kor közötti gyerekeket kétévenként emelkedő módon sorolták egy-egy osztályba. Tették ezt a tanítók annak ellenére, hogy teljesen osztatlan iskolába járt a 6 évfolyam! 65 ,