Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

halottkémek nálunk többnyire nem orvosok... Ezért nem 60-70 000, hanem ennél több azoknak a száma, a kik ezen egy betegség által pusztíttattak el az országban. Midőn minden évben 60-70 000 ember hal el tüdővészben, akkor megint az egész civilizált világon megállapított kulcs szerint kiszámítva, azt kell felvenni, hogy az országban 4-500 000 tüdővészes ember van. Senki sem tagadhatja, hogy egy oly betegség, mely szabályosan ilyen nagy összegben aratja az életet és amely kiapadhatatlanul megújul mindig, fontos faktora a mi népesedési viszonyainknak és ha most azt teszem hozzá, hogy a statisztikai és az orvosi tapasztalatok szerint a tüdővész meg szokta támadni a 20 évestől felfelé eső korú embereket, a legnagyobb fejlődését eléri számra nézve a 30 évesek között, azután eltart 4-5-6 esztendeig és körülbelül 7 esztendő múlva végzi be a maga hatását. Azok közül, akik tüdővészben szenvednek, megint nagyszámú statisztikai adatok szerint, meghal 95%. Tekintetbe veendő itt az, hogy éppen abban a korban szenved legtöbbet a lakosság ezen betegség alatt, amely kor a tevékenység kora; az az 5 millió és néhány százezer ember szenved alatta, akinek fenntartására van utalva a másik 10-12 millió."

20 Pest megyében is rendeletek megszámlálhatatlan sokasága igyekszik szabályozni az egészségügyi ellátást és intézkedik a betegségek megelőzéséről, a járványok megfékezéséről. Rendelet születik egészséges lakások építéséről, a lakások zsúfoltságának megszüntetéséről, egészséges ivóvíz biztosításáról, az árnyékszékek elhelyezéséről, pöcegödrök tisztításáról, a járványos betegségben szenvedők elkülönítéséről, fertőtlenítésről stb. A rendeletek „eredményéről" csak két megyei adatot ismertetnénk: 1. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a megyében 173 049 lakóház van, ezek minőségét az alábbi táblázatban kívánjuk érzékeltetni:

21 ! t i tt II •o M со >» Ol CO > х> О) о 5 !! Tetőfedés с В со В N СО со о ! t i tt II •o M со >» Ol CO > х> О) о 5 !! >. О) ее > СО со о. е- о» •£ о 11 1 ÍI о. со >. Ер СО > •о чо В с В со В N СО со о 30 757 37 627 102 522 2143 55 494 22 673 94 882 173 049 Ezek szerint 1910-ben a lakóházak 59%-а vályogból vagy sárból volt, 54%-a náddal vagy zsúppal fedett. 2. Az 1910-es években készült kimutatás szerint az ivóvízellátás a következő:

22 Járás, ill. város Település száma Aknás (köz)kút Artézi kút Northon-kút Járás, ill. város Település száma jó rossz jó rossz jó rossz Abony 7 2 32 27 Alsódabasi 14 21 79 19 2 Aszódi 12 27 47 66 Budakörnyéki 21 95 171 Dunavecsei 8 15 64 25 1 6 1 Gödöllői 16 120 162 14 8 4 Gyömrői 8 29 18 1 1 1 Kalocsai 16 100 220 2 22 5 Kiskőrösi 11 79 43 11 6 12 Kiskunfélegyházi 10 2 24 29 5 Központi 10 26 106 1 3 Kunszentmiklósi 8 20 17 5 17 9 (A táblázat folytatódik a 362. oldalon) 361