Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

amely erről a törvényhatóságot értesíti:"

8 Ugyancsak bejelentési kötelezettségük van az orvosoknak, akik ilyen betegségekről tudomást szereznek. Intézkedik a ragály terjedésének megakadályozásáról, gyógyításáról - ha szükséges, akár veszteg- vagy határzárral -. A leggyakrabban előforduló járványos és ragályos betegségekről - himlő, kötőhártya-gyulladás, bujakór, roncsoló toroklob, gyermekágyi láz - részletesen intézkedik. A gyógyítás közigazgatására vonatkozó rendelkezések: 138. §. A kötelező gyógyítás területeit írja elő: - 7 évnél fiatalabb gyermekek esetében, - a munkáltató kötelezettségéből adódó, - járványos vagy ragályos betegség esetén a kényszergyógyítást is elrendeli. 139. §• A gyógyhivatás joga: az orvosok, szülésznők végzettségének előírása, működésük szabályozása. 140. §. A gyógyszemélyek gyógyítási kötelessége, a mentési kötelesség. 141. §. A gyógyszerek és gyógyszerészet: - a gyógyszerek készítésének, forgalmazásának szabályozása, - a gyógyszerészeire vonatkozóan kimondja, hogy az, mint közegészségügyi intézmény, az állam felügyelete alatt áll. A felügyelet kiterjed a gyógyszerészeti személyzet tudományos képzettségére, a gyógyszerárszabályok megállapítására, megtartására, a gyógyszertárak kezelésére, a helyiségek berendezésére és felszerelésére, az előírt könyvek vezetésére, - új gyógyszertár engedélyezése - a törvényhatóság véleményezése alapján - a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha „tekintettel a népesség számára, az ott már fennálló gyógyszertárak s egyéb helyi viszonyokra, kimutattatik, hogy az új gyógyszertár annyira felesleges, hogy a többi gyógyszertár fennállását veszélyeztetik". A 140. §. a közegészségi adminisztráció szerveit határozza meg: 1. Központi főhatóság a belügyminiszter, aki az egész közegészségügyet vezeti, felügyeli, egészségügyi rendeleteket bocsát ki, első vagy fellebbviteli fokon intézkedik egészségügyi kérdésekben. 2. A törvényhatóságokban a helyi egészségügyi hatóságok: a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a törvényhatóság első tisztviselője elsőfokon, másodfokon a szolgabíró, főszolgabíró. Ezek a hatóságok szakértők meghallgatása után intézkednek, ezért köteles minden törvényhatóság tiszti főorvost alkalmazni, közegészségi bizottságot szervezni. 3. A községekben az egészségügyi hatósági teendőket a községi, illetve a körorvos és a községi egészségügyi bizottság látja el. Legalább egy községi orvost köteles tartani minden város, megyeszékhelyet képező község és minden község, amelynek öt ezer lakosa van. Az öt ezernél kevesebb lakosú községeket a törvényhatósági bizottság közegészségi körökbe osztja, melyek körorvos tartására kötelesek. Közegészségi bizottságot csak olyan községben kell alakítani, mely külön orvossal rendelkezik, más községekben a bizottság feladatát az elöljáróság látja el. A község egészségügyi tisztviselője a szülésznő is. Minden község, amelyben legalább 800 lakos él, köteles okleveles szülésznőt alkalmazni. Két község, melynek lakossága összesen nem több l600-nál, közösen is alkalmazhat egy okleveles bábát. 353