Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön
IV. SZAKASZ A' HÁZI ÁLLATOK TENYÉSZTÉSE. A lovak tenyésztésérül. A' szarvasmarháknál. A jegyzet színvonalának értékelésekor megkülönböztetett figyelmet érdemel az ismeretlen című első nagy egység, mely egészen korszerűen oszlik agrokémiai, agrobiológiai, ökológiai és genetikai fejezetekre. Különös értéke a jegyzetnek, hogy összeállítója igyekezett egészen gyakorlatias lenni, noha az alapszöveg nagy valószínűséggel irodalmi kompiláció. Erre utalnak a külföldi tapasztalatok leírásai. Tananyagának összeállításához bizonyosan felhasználta Karika Pál az Angyalffy-ïéle német nyelvű mezőgazdaságtant, melynek kötetei saját könyvtárában is megvoltak. 43 E könyv alapulvétele magából a jegyzetből is kimutatható. E jegyzet, illetve a Karika Pál oktatta tananyag színvonalasságára utal halványan az is, hogy az utóda a tanári székben volt tanítványa Galgóczi Károly lett 1848-ban. S az egykori diák éppen volt tanára, illetve iskolája iránti „háládatosság"-ból vállalta el, hogy tanítja azt, amit itt tanult. 44 A fiatal tanár a diákévek végeztével is foglalkozott mezőgazdaságtannal, tehát szakemberré képezte magát. Bizonyosság erre, hogy már 1845-ben ő maga is írt egy „népszerű" földműveléstant 45 , melyben felhasználta egykori tanulmányainak anyagát. Mindenképpen sajnálhatjuk, hogy a tanítóképzés, illetve a gazdasági oktatás hőskorából csak ez az egyetlen jegyzet maradt fenn. Szerencsénkre nemcsak hajdani füzetekből lehet megtudni valamit a reáliák korabeli előadásának milyenségéből, hanem azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak a jegyzékeiből is, melyek az iskola felszereltségéről tanúskodnak. E témakörben feldolgozhatóak lennének a tangazdaság iratai is, ám ennek során olyan gazdasági kérdésekre is tekintettel kellene lennünk, melyek nagyon távolra vezetnének az iskola falaitól. Maradjunk inkább e falakon belül, s vessünk néhány pillantást a régi szertárakra, majd a régi könyvtárra is. AZ ISKOLA SZERTÁRAI Nem kétséges, hogy az az iskolafejlesztési folyamat, melyről az előzőekben szó esett, szakmai szempontból Szigeti Warga Jánostól indult el. Tanári katedrájának elfoglalását maga Szigeti Warga János is fordulópontnak tartotta az iskola életében. Erről így vallott jó húsz esztendővel később: „A tudományok körüli erélyesebb küzdelem 1833-mal kezdődik. A jelen program szerkesztője ekkor kezdte itt hivataloskodását. Ekkor több tantárgyak vétettek föl, még pedig reál irányúak, a tantárgyak sorába, milyenek a természettudományok, különösen a természettan, szélesebben kezdték tanítani a mathesist. Az encyclopädicus cursus tehát valólag megszűnt, s a philosphiai tudományok elég terjedelemben taníttattak. Ekkor minden tudomány tanítása magyar nyelven hangzott el a tanszékekről." 46 E változás jelentőségét a szerző a korábbi viszonyok jellemzésével is aláhúzta. Az 1808 előtti évekről szólva megállapította, hogy az „intézet addigi jelleme volt... a tanulmányokra vive a tehologia s segédtudományainak tanulása, és semmi reál ismeretre törekvés." 47 Alig valamivel kedvezőbb képet festett az 1808-1833 közötti időszakról: „A tudományok küzdelmét, még ezen korszak kezdetén, igen csekélynek mondhatni erélytelennek nevezhetjük; mert bár a theologia ekkor is megmaradt vezértudománynak; még abban is mindég a latin nyelv volt az uralkodó, miként a philosophia tudományokban is, melyek közül a leginkább reál irányú természettudományok hiányzottak, egyedül alkalmazott mennyiségtan cím alatt taníttatott valami a természettanból." 48 Az idézetteket szerencsésen igazolhatjuk a szertárak, s majd különösképpen az iskolai könyvtár adataival. Mindazonáltal Szigeti Warga János az előzőekben kissé igaztalan is volt, minthogy a nagykőrösi református iskola fenntartói már 1833 előtt is áldoztak a reáliák oktatására, például 340
