Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

zete is sugall, hogy az egész tananyagból ezt tekintették a legfontosabbnak, minthogy a gyakorlatban ezt használták, s ezért került ez az aritmetikának és az algebrának is a végére. Most már a füzet egészéről szólva annyit kell még megjegyeznünk, hogy benne a matematikai problémák szöveges megfogalmazása sokkal hangsúlyosabb, mint maga a matematikai kifejezés. Ebből következik, hogy a feladatmegoldások száma is elenyésző. A diák által megoldandó feladatnak, példának pedig nyomát sem leltük, hacsak a füzetborítón található firkákat, egyenletmegoldási kísérleteket nem tekintjük ilyen feladatoknak. Mindent egybevetve, ezt a matematikát talán meg lehetett tanulni, de megérteni soha! A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANTÁRGYAK Visszatérve a nagykőrösi iskola tanterveire elmondhatjuk, hogy a matematika mellett a földrajz volt az a tantárgy, melyet már 1792-ben is oktattak, s amelynek tárgyalása során természettudományi szempontok is érvényesülhettek. Ekkor a diákok a „quinta classis"-ban Magyarország földrajzát, a quártában általános földrajzot, a tertiában az európai országok földrajzát, a szintaxisban Európa átnézeti térképeit, s végül a prímában a földgömböt („Usus Globi Terrestris") tanulták.

30 Sajnos, közelebbit nem tudunk e stúdiumokról. Több természettudományi tantárgyat sorol fel az 1828-ban életbe léptetett tanterv.

31 Ezek sorrendben a következők: A grammatisták első osztályának első évében csak matematika volt. Illetve volt földrajz is, történetesen az öt világrész ismerete, de a földrajzot csak ott említjük a továbbiakban, ahol nyilvánvalóan nem történelmi, vagy politikai-topográfiai földrajzról lehetett szó. Az első osztály második évének második félévében az előzőek mellé felsorakozott a „rövid physica", melynek tananyagáról semmit sem tudunk. Különösen szembetűnő, hogy e tantárgynak nincs folytatása a későbbiekben. Sőt, a matematikát nem számítva, egyáltalán természettudományi tantárgy is csak három év múlva bukkan fel, a grammatisták negyedik osztályában. Ekkor „elkezdődik a Physica Geographia 's a' Practica Geometria és folytatódik a következő Cursusokban." E folytatásnak nincs jele a tantervben. A fizikai földrajz és a geometria együttes jelentkezéséről és összefüggéseiről a matematikáról írt fejezetben már szóltunk. A humanisták első osztályában új tantárgy volt a „rövid Oeconomia - a Mezei Gazdaság Tudománya, ennek némely részei reczitálván Virgilius Georgiconjából az oda tartozó helyeket." Nyilvánvaló, hogy ebben a tantárgyban jóval fontosabb volt a latin nyelvi ismeretek gyarapítása, mint maga az ökonómia. A humanisták második osztályában kerül elő a korábban folytatandónak mondott fizikai földrajz a következőképpen: „A Geographiából America - szigetekkel edgyütt, a' Globologia és a Physica Geographia". A matematika mellett mindössze ennyi természettudományi ismeretet szerezve fejezte be az akkori nagykőrösi diák a szűkebb értelemben vett középszintű iskolát. Szerencsére azonban jött még a filozófiai kurzus két éve, s erre igazán nem panaszkodhatunk. A filozófusok tehát az első év első félévében (a matematika mellett) ásványtant, a második félévben pedig növénytant tanultak. A filozófusok második osztályban, mint már említettük, a matematika keretében tanultak fizikát, lévén e tárgyból a tananyag a „Trigonometria plana et scientiae omnes opticae" az első félévben, és „Trigonometria sphaerica, Astoronomia sphaerica et theorica, una cum Geographia, Mathematica" a második félévben. Magyarán szólva, optikát és csillagászatot tanultak. Mindezek mellett mindkét félév tantárgya volt a „Chemia et Technológia." Ez minden, amivel a felsőfokú tanulmányokra készülődő nagykőrösi diák 1828-ban találkozhatott. Egyébként megfoghatatlan rejtély, hogy zoológiát és antropológiát miért nem tanítottak. 336