Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

szó, némi különbséggel. A csupán gyakorlati jelentőségű eltérés magyarázata a következő: „Mikor egynehány Kereskedő Ember egy társaságba, vagy, a' mint hivják, Compániába adja magát; és mindenik ád, köz kereskedésre, bizonyos Summa pénzt: ha azonn a' pénzen valami nyereség fordul, vagy ha kárt vallanak, a' Társaság'Reguláján kell fel-vetni, kinek mennyi jut a nyereségből? vagy kire mennyi esik a' kárból?... Kétféle pedig ez a' társaság' Regulája: mert vagy mindenik Kereskedő Ember' Pénze egyenlő idő alatt forog a' köz-Kereskedésben; р. o. egy esztendeig, vagy 8 hónapig: vagy pedig egyiké tovább mint a' másiké; р. o. mikor egyik későbben teszi a' maga pénzét a' Köz pénzhez vagy hamarább ki-vészi, mint a'másik. Az elsőt nevezik Deákul Regula Societatis sine Tempore, a' másikat Reg. Societatis cum tempore. "

13 5. „Negyedik Grammatica Oskola. (Schola Grammatices 4.) Első Fél Esztendő.. .9. Az Arithmeticából elkezdődik a' Fractiók tudománya. Ebben a Fél Esztendőben megmagyarázódik: mi a tört szám? hogy írják le? mi az igaz tört szám? mi a költött? Hogy keresődik ki a' Communis Maxima Mensura? két vagy több különböző Dénominatorú tört számokat hogy lehet ugyanazon Dénominatorúakká tenni?... 14. Elkezdődik a Physica Geographia 's a' Practica Geometria és folytatódik a következő Cursusokban... Második Fél Esztendő.. .9. Az Arithmeticából a Tört számok összeadása és kivonása." Értelmeszerűen a fractio törtet, a költött tört pedig áltörtet jelent. A Communis Maxima Mensura nem más, mint a legnagyobb közös osztó. A denominator szó a mi nevező fogalmunknak felel meg. Marótbi György egyik meghatározását itt is érdemes idézni, mégpedig a legnagyobb közös osztóval kapcsolatban. Tehát „azért vagyon a' Számvetőknek egy Mestersége, a' mellyel ki-lehet találni, mellyik légyen akármelly két számnak a' leg-nagyobb Osztója?az-az, mellyik a' leg-nagyobb szám azok között, a' mellyekkel a' két számot, maradék nélkül, el-lehet osztani? Ezt nevezzük Deákul invenire maximum communem Divisorem (vagy maximam Mensuram).

14 E könnyű magyarázatokhoz képest már valóban fogas kérdésnek látszik annak megfejtése, hogy mit érthettek „physica geographia" és ezzel összefüggésben „practica geometria" alatt? Nos, a nagykőrösi iskolában a 19- század elején használatban volt WeidlerJ. Fr. híres tankönyve, az Institutiones MatheseosP Ennek számos olyan fejezete van, melyeknek mai felfogásunk szerint semmi keresnivalója nincs egy matematika tankönyvben. Például asztronómia, optika, építészet. Van Geographia címen földrajzi fejezete is, melyben alapvetően a földgolyó geometriájáról, s ezzel szoros összefüggésben a térképszerkesztés alapelveiről van szó. A könyv a fizikai földrajz elnevezést is használja e tárgyakkal kapcsolatban. Kézenfekvőnek látszik ai a feltevés, hogy a nagykőrösi diákok is bolygónk geometriai tulajdonságairól, a térképről, s végül, „practica geometria" címen a gyakorlati földméréstan elemeiről tanultak. Legvalószínűbben távolságok méréséről különböző mértékrendszerekben, irányok kitűzéséről, esetleg területek kiszámításáról. 6. „Az Első Humanitatis Oskola. (Schola Humanitatis I

ä

). Első Fél Esztendő... 13. A Tört Számok sokszorozása az Arithmeticából...Második Fél Esztendő... 12. Az Arithmeticából a Tört számok elosztásáról" 7. „A Második Humanitais Oskola. (Schola Humanitatis 2-da). Első Fél Esztendő.. .11. Az Arithmeticából a' Regula alligationis és a Ratioról 's Proportioról való tudomány.. .Második Fél Esztendő... 14. Az Arithmetica minden eddig tanult speciesei repetálódnak." Megjegyzendő, hogy az első félévben a földrajzon belül folytatódott a globológia és a fizikai földrajz tanítása, ám a tanterv itt már nem jelezte a téma kapcsolatát a geometriával. Az újabb megtanulandó „regula" egészen egyszerűen átlagszámítást jelent. Maróthi György könyvében találunk egy ilyen fejezetet: „Az elegyítés regulájáról, vagy Regula Alligationis-róV Mibenlétéről a hosszadalmas magyarázat első része is eleget mond: „Mikor egynéhányféle különböző árrú jószágot, р. o. bort, búzát (vagy külömböző próbás ezüstöt) akarunk meg elegyíteni; vagy azt határozzuk-meg elsőben magunkban, mellyikből mennyit akarunk öszve-tenni? és osztán azt akarjuk meg-tudni, mennyi leszsz, igazság szerént, a' megelegyített jószágnak az ára?"

16 A tantervben szereplő ratio és proportio természetesen arányt, részarányt jelent. 331