Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
A LATIN ISKOLA TANÁRAI Fabricius János (1782-1784) * Nagyszlabos (Gömör vm.), 1752. Édesapja tanító, majd lelkész. Iskoláit Bradnán, Késmárkon, Osgyánban, Ratkón, Eperjesen és Pozsonyban végezte el. A jénai egyetemen is tanult. Állomáshelyei: rektor Modorban, Nagyszlaboson, Aszódon, 1784-től lelkész Hartán egészen 1813-ig. Az ő lelkészsége idején, 1792-ben épült a falu temploma. Első feleségét Aszódon temette, majd újból megházasodott, Aszódon vezette oltárhoz Krieg Jakab mesterember leányát, Erzsébetet. \ Buda, 1833. Hlivay Mátyás (1784-1787) * Besztercebányán, 1759-60(?). Apja (Hlivay János) Besztercebányán lelkész, f 1759 végén. Iskoláit Késmárkon, Pozsonyban és Sopronban végezte. Állomáshelyei: rektor Komáromban, Aszódon, 1787-ben Bulkeszen (Bács-Bodrog vm.) lelkésszé választották, majd 1791-től Lónyabányán lelkész, ahol tüdőbetegségben hamarosan meghalt. Kádassy József (1787-1803) * Domony, 1760. február 15. Édesapja K. Sámuel tanító. Iskoláiról nincsenek adataink. Állomáshelyei: tanító Vanyarcon, Péterskén (Gömörpéterfalva?), Aszódon. Innen Korponára ment középiskolai tanárnak, majd 1806-1810-ig (haláláig) Aszód város jegyzője. Aszódon házasodott 1792-ben, a helyi nyugalmazott lelkész leányát, Adamis Johannát vette feleségül. Chován Sámuel (1803-1809) * Domony, 1767. június 16. Édesapja itt volt lelkész, édesanyja Kádassy Zsuzsanna, K. János aszódi rektor testvére. Iskoláit Domonyban, Aszódon (?)... végezte. Állomáshelyei: tanító Korponán, Ácsán, Csornádon, Aszódon. Aszódon házasodott 1795-ben, a galgagyörki lelkész testvérét, Kaszay Zsuzsannát vette feleségül. Jól felkészült tanító volt, akinek kéziratos földrajzkönyvéről ezt írta Petry Gyula (ő még látta, azóta a könyv eltűnt!): „A kis könyv latin és német nyelven van írva. A geographiának nominális definitiojával kezdődik s előadja, hogy a geographia 1. universalis, 2. specialis = chorographia, 3- specialissima = topographia. Ezután rögtön Aszód topographiáját tárgyalja, ismerteti határát, házait, a lakosok foglalkozását, innen tér át a váczi járásra s ennek leírását is a Galga völgyével, Aszód környékével kezdi meg. Következik azután a Duna, Rákos völgye, s csak azután a megye általános földrajza..." Scholtz József (1809 ősz) * Német-Lipcse, 1782. Iskoláit Német-Lipcsén, Besztercebányán, Késmárkon, Losoncon, Pozsonyban végezte, két évet Wittenbergben is tanult. Állomáshelyei: rektor Necpálon, majd felszentelése után Körmöcön a szláv egyház papja, még ez év nyarán Aszódra került. Ő használhatta először a professzor címet. 11809- december 12., Aszód. Kollár János (1810 tavasz) * Blatnicza, 1787. Iskoláit nem ismerjük. 1809-től 1811-ig az aszódi „kis iskola" tanítója. Scholtz hirtelen halála után ő tanított a latin iskolában 1810 tavaszán. Nem rendelkezett a szükséges képesítéssel, ezért nem maradhatott tovább a középfokú tanodában. Aszódról Szarvasra került tanítónak, majd orgonista lett. Ez utóbbi helyen kötött házasságot, t Szarvas, 1831. május 8. Schwaidl József (1810 nyara) Életéről semmilyen adatunk nincsen. 1810. július 16-án választották meg a latin iskola tanárának, de még a tanév megkezdése előtt lemondta állását. Holéczy Mátyás (1810-1821) * Liptószentmiklós, 1787. január 31. Iskoláit Liptószentmiklóson, Késmárkon végezte. Állomáshelyei: Aszódon nevelő a Podmaniczky-családnál, tanító Besztercebányán a leányiskolában, majd ismét Aszód. Itt kötött házasságot 1811. február 26-án az ácsai Prónay uradalom nemes intézőjének lányával, Csikány Teréziával. Öt gyermekük született. 1821-1835-ig Ősagárdon lelkész. Feltehetően itt hunyt el. 304
