Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

38. Petróci 1965. 95-154; Bél Mátyás...74 39. PML IV. 23-a. CP. II. 197. 40. Uc-254. 41. Uo. 274. - Az aszódi zsidóság számát azért is fontos kiemelni, mert ekkor még az ország „fővárosának" számító Budán és Pesten sem tűrték meg őket. Mária Terézia 1746-ban 36 zsidó családot űzött ki Budáról; Pesten 1780-ban 2 zsidó család élt és csak II. József türelmi rendelete után változott a helyzet; 1787-ben Budán 26, Pesten 94 zsidó élt. - Zoltán 1963. 14. 42. PML rv-l-h. Aszód 43. Az első magyarországi népszámlálás ... I960, alapján 44. PMM I. 1959. 45. Közli Asztalos 1982. 26-27. 46. Eperjessy 1967. 239. Valamint Lhotka kéziratos műve alapján 47. Közli Asztalos 1982. 45. 48. Podmaniczky 1887. 135-141. 49. Asztalos 1989- 19. 50. Asztalos 1987. 46. 51. Közli Asztalos 1982. 94-96. 52. Értesítő 1930/31. 53. A Podmaniczky család és tagjainak bemutatásakor a következő munkákra támaszkodtunk: Doby 1901., Varga 1931-, Varga 1933-, továbbá olyan összefoglaló munkákra (pl. Nagy Iván, Révai Lexikon stb.), amelyekben adatokat találtunk. Végül pedig Gudenus János kéziratos családfáját PMA 702-93. használtuk, amelyet Dr. Podmaniczky Zsuzsannától kaptunk ajándékba. 54. Lásd Horváth-Bartók 1981. 55. Doby idézi ezt a mondatot, amelyet Glosius János aszódi evangélikus lelkész imádságos könyvében talált. 56. D'Artanange I. 1900. 162-163, 182. (?) 57. Uo. II. 356-357. 58. Uo. 59. Zoltán 1963. 74. 60. Kosáry 1980. 522-523. 61. Varga 1933. 62. Hittrich 1930.14. 63. Kosáry 1980. 326. 64. Podmaniczky 1887. 65. Értesítő 1930/31. 66. H. Balázs Éváról van szó, akire Kosáry hivatkozik. 1980. 321. 67. Ezzel kapcsolatban lásd e műben megfogalmazottakat. 68. PMM I. 1958. 231-237. 69. Detre János aszódi evangélikus lelkész, Pest megyei esperes szóbeli közlése 70. Detre János szíves szóbeli közlése 71. Réh 1932. Jung József (1734-1808) kezdetben róf Grassalkovich Antal szolgálatában állt, majd Pest város polgáraként Mária Terézia korát követő klasszicizmusnak lett az első pesti építkezéseivel meghatározó jelentőségű képviselője. 72. Detre 1975. 44. A szerző dolgozta fel először az iskolai épületek építéstörténetét, adatait munkánkban más helyen is felhasználtuk. 73. AEEI - Liber Continens Provenais Et Erogationes Ecclesiae Evangelicae Aszodiensis - Ab. Anno 1769. 74. AEEI - Protocollum - 1869. fúl. 4. jkv. 75. Erről Petry ezt írta: „Az elnököknek az építés körül kifejtett szorgalmát annál nagyobb elismerés illeti, mivel működésükben az egyház tagjai részéről nagyon szűkkeblű felfogással kellett találkozniok. Petry 1900/1901. 27. 76. AEEI Protocollum 1868. dec. 10. jkv. 77. Erre utal vissza AEEI Protocollum - 1872. dec. 23. jkv., AEEI Protocollum 1870. okt. 30. jkv. 78. AEEI Protocollum 1871. jan. 26. 79- Uo. 1871. fúl. 30. jkv. - Haraszty Mihály, Lacsony Endre, Nagy Márton, T. Procopius Zsigmond, T. Dér József 80. PMTd-88.15.19. - 1896. jún. 2. jkv., AEEI Protocollum 1868. dec. 10. jkv. Egyébként 1872-től a tantermek a földszinten, a tanári „szolgálati lakások" az emeleten helyezkedtek el. 81. AEEI Protocollum IV. 1875. jan. 25. jkv. 82. PMTd - 88.15.19. - 1890. febr. 26. jkv. 83. PMTd - 88.15.19. - 1893. febr. 3. jkv. 84. PMTd - 88.15.19. - 1894. okt. 8. jkv. 85. PMTd - 88.15.19. - jkv. alapján 86. PMTd - 88.15.19. - jkv. alapján 87. PMTd - 88.15.19. - jkv. alapján 88. PMTd - 88.15.19. - jkv. alapján 89- Asztalos 1975. - MF.7. 103. 90. Detre 1978. adatainak a felhasználásával. Továbbá hivatkozás nélkül átvettük a szerző 1989ben megjelent tanulmányának az anyagát is. 91. Tekintettel arra, hogy Vulpiniról és Hliniczkyről csak egy adat áll a rendelkezé294