Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
Szépírás I— II. о. l-l óra Brósz Károly 1874-től Természetrajz I— II. o. 3-3 óra rendes tanár Természettan IV. o. 3 óra 24 Mennyiségtan I-IV. o. 3-3 óra Földrajz és történelem IV. o. 3 óra Óraadók Mazanetz Vince aszódi római katolikus kántortanító a római katolikus diákok; Fischer Ármin aszódi rabbi az izraelita tanulók hitoktatója. A TANULÓK ADATAI >1 •ra •к со О ez > > -аз rvl СО 3=! о га аз со о -га .> ">> Ï с аз со со со =о I со -О аз > LU 'S ce ce Ë •o ce X о T3 о •с О I га га E ж с аз ja M :0 ÍO 2 *2 =0 С аз -о M •о -*: SO 2 Az év végén volt >1 •ra •к со О ez > > -аз rvl СО 3=! о га аз со о -га .> ">> Ï с аз со со со =о I со -О аз > LU 'S ce ce Ë •o ce X о T3 о •с О I га га E ж с аз ja M :0 ÍO 2 *2 =0 С аз -о M •о -*: SO 2 о с > ae i с аз со аз со со •О 1. II. III. IV. 42 22 22 16 38 21 22 15 4 1 1 42 22 22 16 36 14 16 13 6 8 6 3 20 6 3 5 3 5 3 12 7 8 6 1 8 8 6 2 1 1 39 20 22 15 4 1 1 43 21 22 16 Összesen: %: 102 96 94 6 6 102 79 77 23 23 34 33 11 11 33 33 1 1 24 22 1 1 96 6 102 Bár a számadatok önmagukért beszélnek, azért néhány dolgot ki kell emelni. Az aszódi algimnázium ismét térségi (mindenekelőtt Pest megyei, de Heves és Nógrád csatlakozó térségeire is hatást gyakorló) feladatokat ellátó középiskola. Olyan evangélikus egyházi tanintézet, ahol a más vallások követői előtt is szélesre tárták a kapukat. Ezt Korén iskolájánál külön kiemeltük, ám ugyanez jellemzi az újjászervezett algimnáziumot is. Votisky igazgató e téreni működését már 1868-ban helyeslően nyugtázta a GB, mely szerint „...minden vallásfelekezetű tanulók vallási intézményeinek tiszteletben tartására, tanulóknak e szerinti vezetése..." 27 ° alapján végzi munkáját. Az évkönyvben erről így írt Csengey Gusztáv: „Az aszódi ev. algymnasiumot a prot. áldozatkészség teremtette; de sohasem sáncolta el magát szűkkeblűén a felekezetiesség korlátaival. A vidék tanulóinak valláskülönbség nélkül egyenlő szeretettel tárta föl keblét s felekezeti jellegét csak címében tartotta meg. ... A vidék lassan felismerte az intézet jótékony hatását, pótolhatatlan szükségét, s mindig nagyobb-nagyobb bizalommal hozták el gyermekiket protestáns, kath. és izr. szülők egyaránt." 271 Mindezek a gondolatok még akkor is igazak, hogyha a későbbiekben pl. a tandíj összegében különböző kategóriát állított fel a GB, amely részben vallási vonzatú. Kezdetben ugyanis az volt a meghatározó, hogy az illető támogatást nyújtott-e az iskolának avagy sem, a diák helybéli avagy vidéki. A folyton változó (emelkedő) tandíj pl. 1887/88-ban így alakult: - alapítók (helybéli evangélikusok!) 12,-Ft helyett 14,-Ft - keresztények (függetlenül a helytől!) 18,-Ft helyett 20,-Ft - izraeliták (függetlenül a helytől!) 24,-Ft helyett 30,-Ft 272 Különösen az izraelitákat megkülönböztető összeg szembetűnő és mértéktelenül magas. Ám amikor erre vonatkozó korrekciót javasoltak, akkor azt - mivel „.. .az izraeliták eddig sem részesítették valami nagy felkarolásban a gimnáziumot..." - elutasították. 273 Ez annál is inkább érdekes, mivel az aszódi izr. hitközség megígérte, hogy 1000 Ft-ot ad a gimnázium működését 254
