Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Kezdetben (az 1879/80. tanévig bezárólag) a különféle evangélikus középiskoláktól átvett és helyben alakított, 1869 után pedig az egye­temes ülésen elfogadott tantervet alkalmazták. Ahány igazgató, ahány testület alakult a másfél évtized alatt, mind-mind alakított, hozzátett, elvett a követelményekből, amelyeknek egy részét már csak annál is kevésbé tudták meg­valósítani, mivel az öt tanár helyett kezdetben csak három, majd 1868-tól négy oktatott, s csak 1880-ban létesült az V. tanszék. Aztán az 1880/81. tanévben fogadták el és alkalmazták az állami tantervet, s ettől kezdve az iskola működésében mindig is ez, illetve módosításai szolgáltak zsinórmértékül. A kezdeti változó viszonyok miatt roppant fontos volt az igazgató személye, pedagógiai rátermettsége és hozzáértése. Bár eleinte az is­kolai életnek szinte minden rezdülését a GB határozta meg, az iskola belső életének meg­szervezését a tanárokra, később az igazgató vezette tantestületre bízta. Az 1865-ben egy évre, majd évenként újraválasztott Votisky Károly meghatározó pedagógusa az iskola tör­ténetének e kezdeti szakaszában. Az igazgató­Moravcsik Mihály kat egyébként eleinte (mint már említettük) a szarvasi példa alapján évenként, majd később három évenként, 1883-tól ismét évenként, majd Bolla Lajos igazgatóságától kezdve hat évenként választották. A gyakorlat szerint a tantestület által kijelölt igazgatót a GB választotta meg. 260 Votisky nevéhez fűződik az iskola adminisztratív megszervezése, amit kitűnően valósított meg. Létrehozta az iskolai szertárat, amelyet saját pénzéből is fejlesztett. Tanártársai követték jó példáját, amely később gyakorlattá vált, vagyis a tanári kar tagjai saját adományaikkal is fejlesz­tették a szertárakat, a tanári és az ifjúsági könyvtárakat. 261 Igazgatása alatt „.. .határoztatott, hogy minden osztálytanár a maga osztályának növendékeit szállásaikon időnként meglátogassa s álla­potáról, szorgalmi s erkölcsi magaviseletükről magának biztos tudomást szerezzen. 262 Az igazgató jogkörét kezdetben a GB és a presbitérium alkalmanként határozta meg. Ezek szerint ő szedte be a tandíjakat, vezette a tantestületi értekezleteket, tartotta a kapcsolatot a Gim­náziumi Bizottsággal. Először 1869-ben foglalták írásba feladatait és jogait. 263 E szerint az igaz­gató a felelős az iskola tanulóinak szellemi és erkölcsi állapotáért. Ami természetesen azt is jelentette, hogy a tanárok munkájáért is felelős. Az anyagi dolgokat az egyház (GB) magára vál­lalta. Hogy megelőzzék az igazgató hatalmának túlságos kiterjedését, azon túl, hogy munkájáról rendszeresen be kellett számolnia a GB előtt, lehetőséget adtak a tanároknak problémájuk, vitás kérdések eldöntésében egyenesen - az igazgató megkerülésével - az egyházhoz, a GB-hez, a gondnokhoz fordulni. A GB 1871. augusztus 14-i ülésén meghatározták az igazgató jogait és kötelességeit, ezt közreadjuk: „A/ Az igazgató kötelessége a gymnasium iránt. a) Mindenek előtt rendben tartani a gymnasiumot, épülete tisztaságára ügyeljen. b) A tanórák pontos megtartása fölött őrködni. 251

Next

/
Thumbnails
Contents