Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
II. A gimnáziumi bizottság hatásköre 3. § A gimnáziumi bizottság az egyházközségi közgyűlésnek intézkedő közege lévén köteles az egyházközségi, középiskolai nevelés és tanügy sikeres vezetése és fejlesztése érdekében működni, a felsőbb hatóságok határozatát foganatosítani, általában a hozzá utalt ügyekben felelősség mellett eljárni. Közelebbről: a) Őrködik azon, hogy a középiskolában az oktatás ág. hitv. ev. ker. egyházunk hitvallásainak értelme szerint, az érvényben levő országos törvények figyelembe vételével, igaz hazafias magyar szellemben történjék, s a fegyelem megfelelő módon gyakoroltassák; figyelmét kiterjeszti (minden olyan) körülményre, ami az oktatással, iskolai szervezettel, a tanárok állásával és hivatalos munkájával, a tanítványokkal, iskolai helyiségekkel, általában ami az intézet anyagi és szellemi előmozdításával kapcsolatban van; b) Éber figyelemmel kíséri az iskolai év folyama alatt felmerülő nevezetesebb mozzanatokat és fontosabb eseményeket s ahol a szükség kívánja, intézkedik; c) Őrködik a középiskolákra vonatkozó törvényeknek, szabályoknak és rendtartásnak, nemkülönben az állammal kötött szerződésnek pontos betartása felett; d) A tanárokat és tisztviselőket, a felügyelők kivételével a netalán ellenük felmerülő panaszok csekélyebb eseteiben kötelességükre figyelmezteti: hogyha pedig az Alk. 324.328. szakaszainak valamelyikét fennforogni látja, az ügyet további eljárás végett a püspökhöz felterjeszti; az ezen határozattal meg nem elégedő fél a püspökhöz folyamodhatik; e) A tanároknak 2 hétnél tovább tartó szabadságot engedélyez s a hosszabb ideig betegeskedő vagy szabadságolt tanárok helyettesítéséről gondoskodik; 0 Gondoskodik a gimnázium, az alumneum és internátus épületeinek jó karban tartásáról és esetleg olyanok létesítéséről s általában a gimnázium minden szükségletéről; g) A tanári állásokat a tanári kar véleményének meghallgatása után az államszerződés figyelembe vételével betölti; h) A tanári testület véleményének meghallgatásával megválasztja a gimnázium igazgatóját, a könyvtárak és szertárak őreit, amennyiben nincsenek tanszékekhez kötve; a tandíjkezelőt és ephorust s a gimnázium pénztárnokát; felügyel azoknak működésére, megvizsgálja a számadásaikat és megállapítja azoknak méltányos díjazását; i) Megállapítja a tandíj magasságát és elintézi a tandíjak és tápintézeti díjak elengedése végett benyújtott kérvényeket s a tanári testület ajánlatára odaítéli a jutalomdíjakat s azon ösztöndíjakat, melyeknek kiosztásával más terület nincsen megbízva; j) Megállapítja a helyettesítés óratöbblet díjazását, engedélyt ad rendkívüli tantárgyak tanítására, s megállapítja a szedhető díjak nagyságát; k) Tárgyalja és megállapítja a gimnázium költségvetését; 1) Felügyel arra, hogy a tanár megfelelő engedély nélkül más hivatalt vagy megbízatást ne viseljen; m) Elnöke útján a felsőbb hatóságokkal közvetlenül érintkezik; a közoktatási kormánnyal pedig a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület püspökének közvetítésével; n) A gimnáziumi bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. III. A gimnáziumi bizottság ügyrendje 4.§ A gimnáziumi bizottság üléseit a felügyelő vagy helyettese írásbeli meghívókkal hívja össze. A meghívóban a főbb tárgyak közlendők. A gimnáziumi bizottság ülésén csak tanácstagok jelenhetnek meg. Az egyes ügyeket azoknak természete szerint maga az elnök, a gimnázium igazgatója, akadályoztatása esetén helyettese, vagy a gimáziumi bizottság jegyzője, esetleg az e célra felkért előadó tag ismerteti. Minden tárgyhoz minden tagnak joga van egyszer, az elnök engedélyével többször is hozzászólni. Aki valamely ügynél személyesen, vagy hozzátartozói révén érdekelve van, annak tárgyalása folyamán az ülésen jelen nem lehet. A határozatok személyi ügyekben titkos, egyébként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 243
