Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
Hogy az aszódi algymnasium kitűzött céljának megfelelhessen szükséges, hogy az intézetben legalább három tanár legyen alkalmazva. - E cél elérésének tekintetéből az aszódi egyház a már korábban megalapított tanári fizetést újra megajánlja és így egy tanár fizetését egyenesen az egyház vállalja el. A másik tanár fizetésének megalapítására pedig kebelében aláírási ívet nyitott, s ámbár ezen aláírási ív még nincsen lezárva, az eddigi eredmény biztos reményt nyújt, bogy a második tanári fizetést is ki fogjuk állítani. Ugyanis első sorban egyházunk felügyelőjét s régi jótevőjét kell említenünk, ki a második tanár fizetését biztosító alaptőkéhez 500 forinttal azonnal, 5 év alatt évenként ugyan e célra fizetendő száz forinttal, tehát ismét 500 forinttal, összesen készpénzben 1000 forinttal járult, azonkívül az - aszódi vásárjognak őt illető 3 Л részét szintén az iskola javára adományozná, ami a jelenlegi bérlet szerint is 1500 Ft alaptőkét képvisel, úgyhogy b. Podmaniczky Ármin ő maga egymaga a tőkéhez 2500 osztrák értékű forinttal járult. - Továbbá az egyház egyes tagjainak kötelezett aláírásai eddig 1700 forintot biztosítanak az alaptőkéhez. Az aszódi zsidó község pedig biztos tudomásunk szerint 1000 forinttal fog járulni az alaptőkéhez. Azonkívül az egyház egyes tagjai eddig a legközelebbi évekre több mint 100 forintnyi évi járulékot írtak alá a tanár fizetésére. Úgyhogy eddig az aláírt tőke kamataiban és évi járulékokban 400 forintnyi évi jövedelmet tudunk kimutatni a másik tanár fizetésére, s bízunk Isten segedelmében, hogy sikerülend ezt egyházunk kebelében 500, vagy talán szándékunk szerint 600 forintig emelni, mint amennyit a tanárnak évi fizetésül szántunk. Azonkívül a két tanárt szabad lakással s az iskolát tantermekkel látjuk el. Az aszódi egyház közös célra ennyit áldozván úgy hisszük, hogy a Nagytiszteletű esperesség irányában nem lép fel túlcsigázott igényekkel, midőn hozzá azon alázatos kéréssel járul, hogy az esperesség többi 23 egyháza ez ügyre félannyit áldozzon, mint amennyit Aszód egymaga áldoz. Annyival inkább kecsegtet a remény, hogy a Nagytiszteletű esperesség ebbéli alázatos kérelmünket meghallgatandja, mivel a Pest megyei esperesség az egész egyházkerületben egyedül egymaga az, mely eddig semmiféle iskolát fenn nem tart s ha az aszódi iskolát nem karolná fel, rövid időn azon viszás állásba fogva jönni, hogy az elébb utóbb létrejövő s az esperesség által már formaszerűleg és határozottan elfogadott kerületi egyházadókból, majd más esperesség iskoláit gyámolítandja, a magáét pedig veszni hagyná. Biztat a remény, hogy a Nagytiszteletű esperesség ezen alázatos kérésünket meghallgatván, az aszódi algymnasium ügyét lelkesen felkarolja s pártfogása alá vévén, az elébbi jó hírnevére újra felemelni segéllendi. Mely reményben hódoló tekintettel vagyunk Aszódon, 1863. június 20-án. A Nagytiszteletű esperességi gyűlésnek az egyház nevében s megbízásából alázatos szolgái Haraszti Mihály b. Podmaniczky Ármin Intibi György mint egyházi felügyelő ifj. Benkó Mátyás Sárkány János aszódi evangélikus lelkész Paraszkay János Sramkó Mihály egyházi gondnok Ernő Trois Lacsny András Farkas János Portir Lajos Urbán Elek" 223 A nagy várakozással remélt kedvező egyházmegyei döntés sajnos elmaradt. 224 Támogatást ekkor még nem nyújtottak, így az iskolafenntartó kénytelen volt egymaga magára vállalni a tanintézet pénzügyi gondjait, mert minden nehézség ellenére a középiskoláról lemondani nem akart. A aszódi evangélikus iskolák irányítását természetesen az Aszódi Evangélikus Egyház, illetve annak szervei (közgyűlés, presbitérium) végezték. Mivel az iskolai ügyek speciális ismereteket igényeltek, szükségesnek látták az egyház vezetői, hogy egy, a fenti szerveknek alárendelt, külön iskolai (iskola-) bizottságot állítsanak fel. 225 Ennek működésére már más helyen utaltunk. A 241
