Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

kk) Tilos az oskolába igen korán, vagy későn jönni, a kihallgatandókat a közepében kihallgatni, leczke alatt lármázni könyveket s más holmikat az asztalokon széthányni, az időt henyéléssel tölteni, helyet változtatni, tentât az asztalokra vagy irományokra kiönteni, porzót a falakról vakarni, használt táblát az asztalon heverni hagyni, leczke alatt enni vagy kimenni, oskolába szemetet csinálni, csizmát a sártól vagy hótól odaki le nem tisztítani, holmit oskolában hagyni s. a. t." Az iskolai élet megszervezésének kétségtelenül első lépése volt e „törvények" összeállítása, ám legalább ilyen lényeges feladatnak mutatkozott a mindennapi nevelő-oktató-képző munka feltételeinek a biztosítása is a 40-60 diákból álló, öt- (hat-) osztályos, csak két tanteremmel rendelkező intézetben, ahol csak egy tanár működött. Mai szóhasználattal az aszódi tanodát osztatlan iskolának neveznénk, ahol persze azért úgy kellett megszervezni a mindennapi munkát, hogy az eredményes is legyen. Különösen nagy feladat ez akkor, amikor az egyes tantárgyak tanításához csak részben álltak rendelkezésre tankönyvek. Csak a vallásoktatáshoz használatos kátét, latin és német nyelvkönyvet lehetett a tanulók kezébe adni. (Az 1840-1850-es években javult a helyzet, egyre több tankönyv látott napvilágot.) A többi stúdiumhoz a Korén tanár által előre elkészített jegyzeteket másolták le és tanulták meg a diákok. A tanártól viszont ez roppant nagy munkát, energiát követelt. Hogy fogalmunk legyen a Koren-féle jegyzetekről, tekintsük meg, miképpen vezette be a Geographia tárgyat: „Földleírás. l.§. Bevezetés 1. Földleírás, görög szó szerint Geographya az a tudomány, mely földünket írja le. 2. A földleírás közönségesen mathematikai, physikai és politikai földleírásra osztatik fel. A mathematikai (mértani) földleírás leírja a föld alakját, nagyságát, mozgását s áltáljában más világtestekhezi viszonyát. A psysikai (természeti) földleírás leírja a föld felületét s ami azon találtatik u. m. a tengereket, folyókat, hegyeket, köveket, növényeket, állatokat, embereket s. a. t. A politikai földleírás végre előadja, micsoda társaságokban élnek az emberek, micsoda álladalmokat képeznek, micsoda törvényeik és szokásaik vágynak, melyek az országok fővárosai s. t. b."

l65 A számoláshoz a következő jegyzeteket adta: „Összevonás Példáji 328 531 Summendi 589 Summa Kivonás Példáji Minnendus 6432 Substrahendus 4221 Differentia 2211 A Sokszorozás Példáji Fac- 128 Multiplicands tores 4 Multiplicator 512 Productum Osztás Pédáji Divisor Dividendus Quotiens 5 / 6725 / 1345"

l66 „Aki jó tentât akar csinálni, vegyen négy icce esővízre kilencz lat gubacsot, három lat bersenyt, három lat vasvitriolt és öt lat gumi arabicumot. Te azonban csak egyet akarsz csinálni, mennyit veszel a gubacsból, bersenyből, vitriolból és gumiból?"

l67 A tanulás megkönnyítése érdekében „szemléltetőeszközök"-et is készített: „Ennyi tantárgyra nem volt kézikönyv, segítettem magamon a számtani és irályi táblák által, melyek üveg alá zárva lévén mind a hat osztály számára tartalmazták egy-egy lapon a 216