Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
A LATIN ISKOLA TANÁRAI A Kádassyt követő latin iskolai oktatók adatainak megvizsgálása további következtetések levonására nyújt támpontot. A kezdetben még tanítónak (ludi magister), rektornak, később tanárnak, professzornak nevezett oktatók a következők: Fabricius János 1782-1784 Hlivay Mátyás 1784-1787 Kádassy József 1787-1803 Chován Sámuel 1803-1809 Scholz József 1809 ősz Kollár János 1810 tavasz Schwaidl József 1810 nyár Holéczy Mátyás 1810-1821 Juhász Ferenc 1821-1823 Wallaszky János 1824-1831 Dianiska Ferenc 1831-1833 Korén István 1834-1856 Mocskonyi Ágoston 1855-1857 segédtanár Mocskonyi Ágoston 1856-1857 Szodorai Sándor 1856-1857 segédtanár Galli Tóbiás 1857-1858 Bogsch János 1857-1858 segédtanár Miklóssy János 1858-1859 - 1862-1863 Életük folyásáról már többet tudunk, ezért kevesebb az ismeretlen, feloldatlan adat. Az aszódi evangélikus latin iskola tanárainak iskolai végzettsége Külföldi egyetemre járt 3 fő 18% Kollégiumba, líceumba járt 10 fő 59% Ismeretlen iskolai végzettség 4 fő 23% Az ismeretlen iskolai végzettségű csoport tagjai közül Kádassy József aszódi működése után Korponán lett gimnáziumi tanár, majd visszajött Aszódra városi jegyzőnek, itt hunyt el 1810-ben. A másik Kollár János az aszódi „kis iskola" kántortanítója volt, tanárhiány miatt átmenetileg tanított csak a latin iskolában, ő fejezte be Scholz váratlan halála miatt a tanévet. Később Szarvason lett tanító. Egészen bizonyosan nem rendelkezett olyan képzettséggel, amelyet az iskola vezetése megkívánt, mert különben az elemi iskola éléről a nyelvtani iskola tanári székébe kerülni nemcsak rangban, de jövedelemben is előrelépést jelenthetett volna számára. Ezt bizonyítja Gál Mátyás esete is, aki Kollárt követte a tanítói székben, majd Aszódról Domonyba ment, ahol 40 évig működött. Gálnak sem lehetett meg a megfelelő képesítése (bár Pozsonyban végzett és a ma'gyar, német, szlovák, latin nyelvben járatos volt), ezért szóba sem jöhetett a latin iskola oktatói állásának a betöltésére. Milyen képesítés kellett tehát az aszódi nyelvtani iskola tanári állásához? A válasz egyértelmű: a lelkészi. Mégpedig azért, mert a latin iskola tanárának az aszódi lelkész mellett segédlelkészi feladatkört is be kellett töltenie. Ez a képesítés Fabricius Jánostól kezdve Kádassyt, Kollárt, az ismeretlen iskolai végzettségű Chovánt, valamint Schwaidl Józsefet és a helyettes tanárok közül Szodorait, Bogschot leszámítva - mindegyik tanárnál kimutatható. Az ismeretlen iskolai végzettségű csoport tagja még Chován Sámuel. Róla viszont tudjuk, hogy egy kiváló földrajzkönyv szerzője, akinek aszódi munkásságához a Pest megyei evangélikus esperesség nagy reményeket fűzött, ezért is ajánlották a szülőknek az aszódi iskolát. A tüdővész vitte sírba a pályája delelőjén munkálkodó tanárt. Egyébként a pedagóguscsaládból származó 184
