Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
marosan lekerült a napirendről. 82 Ekkor ugyanis már igen előrehaladott megbeszélések folytak az evangélikus egyházon belül a volt Podmaniczky-kastélyban létesítendő Leánynevelő Intézet létrehozásáról, ahol az elképzelések szerint tornaterem berendezését is tervezték. A VKM-et ezzel az ígérettel lehetett eltéríteni az újabb intéstől. A Leánynevelő Intézet 1891. szeptember 8-án valóban megnyitotta a kapuit, a keleti (ún. János-szárny) kupolatermében 1892. végére pedig elkészült a tornacsarnok. Megegyezés szerint a téli időben a gimnáziumi tornaórákat itt tarthatták meg. Nyári időben a gimnázium melletti tornateret használták. Majd a rajzterem felépítése után a tornateret a Podmaniczky-kastély mögött, az evangélikus templom alatti részen alakították ki. 83 A tankerületi főigazgató kérésére 1893-ban néhány közfalat bontottak le és ablakokat helyeztek el az iskola falán, hogy a tantermek megvilágítása jobb legyen. Majd 1894. június 23-án a Gimnáziumi Bizottság elhatározta, hogy a rajztermet a gimnázium udvarán építteti meg. Három nap múlva megkezdték az építkezést és október 8-án már jelentették: felépült a két helyiségből (rajzteremből és szertárból) álló épület. 84 A fent ismertetett nagyobb, jelentősebb létesítményeket megalkotó építkezések mellett számos kisebb átalakítás történt az algimnáziumban. Ezek: az épületben lévő tanári lakások folyamatos áthelyezése, tanteremmé alakítása; a szertár, a tanári szoba, a könyvtár, a pedellusi lakás, a feljáró lépcső kialakítása; mellékhelyiségek bővítése; a napközi elhelyezésének váltogatása; mindmegannyi feladat, amelynek megoldása rengeteg energiát és sok pénz felemésztését jelentette. A századfordulóra ezek a munkálatok aztán már olyan körülményeket eredményeztek, amelyek ha szűkösen is, de elfogadhatóan biztosították az egyre népszerűbb, diáklétszámban növekedő iskola működését. Miután elnyerték az államsegély folyamatos biztosítását, a VKM biztatására Micsinay Ernő elnök vezetésével a Gimnáziumi Bizottság új, merész tervek megvalósítását kezdte el. 85 Az 1908. szeptember 29-i ülésükön az 5. napirendi pont alatt „A gimnázium újraépítése és fejlesztése tárgyában..." először vetik fel új gimnázium építését, továbbá az algimnázium főgimnáziummá fejlesztését. A roppant dinamikus Micsinay Ernő beszédében megállapítja, hogy „gimnáziumunk fejlesztését Aszód természeti helyzete s a fővárosi tanintézetekben mutatkozó túlzsúfoltság nemcsak kívánatossá, de lehetségessé is teszi." Azonnal telekkiválasztó bizottságot (Micsinay, Bentsok János, Sárkány László, Chugyik Pál, Szabó Lajos, Francsek Imre) hoztak létre és a pénzügyi lehetőségeket kezdték számítgatni. Az induló tőkét a GB birtokában lévő két ház értéke (6000 K), valamint a Petőfi szobor-alap Bizottság által kezelt kb. 10 000 К képezné, ám a fő biztosítékot a VKM-től várták. Ettől kezdve az iskolaépítés állandóan napirenden szerepelt. 1909. január 19-én arról határoztak, hogy a Petőfi Társaság bevonásával egy „magasabb színvonalú művészestélyt" szerveznek, melynek érdekében Micsinay vezetésével egy nyolc tagú bizottságot rendeltek ki. 86 Ugyanez év november 17-én Micsinay örömmel jelenti, hogy az újjáépítés nagy visszhangot váltott ki a volt növendékek körében, akikkel egyesületet szeretne alakítani. Ennek létrehozását 1910. február 28-án jelentette be Micsinay Ernő, 87 akit egyébként a volt diákok elnökké választottak. „Az aszódi gimnázium volt növendékeinek iskolafejlesztő egylete" létrehozását, egyébként támogatta Herczeg Ferenc író, a Petőfi Társaság elnöke, míg a díszelnökségbe a következők kerültek: báró Podmaniczky Géza, Scholtz Gusztáv evangélikus püspök, Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő, Herczeg Ferenc; tiszteletbeli tag: Spitkó Lajos tankerületi főigazgató, valamint Kéry Gyula, a Petőfi Társaság titkára. 88 Az aszódi gimnázium fejlesztése ekkor valóban országos közügy volt. Sikerült magas pártfogókat találni, különösen a Petőfi Társaság karolta fel a Gimnáziumi Bizottság kezdeményezését. „Ez a pártfogás vezette a Társaságot, midőn folyó év február végén kijött Aszódra és egy nagyszabású, szellemi és anyagi sikerekben páratlan értékű irodalmi ünnepet rendezett. Ez ünnep szereplői Jászai Mari, Basilides Mária, Benkő Alice, Herczeg Ferenc, Ferenczy Zoltán, Papp Zoltán, Diezl Oszkár, Oláh Gusztáv midőn művészetöket, tudományukat ragyogtatták, a közönséget áhítattal töltötte el, s az eszményi magasságban felettünk élő költő 181
