Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
1798-ig. Mezőberénytől Ácsáig a hivatalos kisgimnázium az aszódi latin iskola lett. S ezzel a mai Magyarországon a soproni evangélikus gimnázium után korban az aszódi következik a sorban! A megye jelentőségét emelte az, hogy Pohl Mihály ácsai lelkész 1767-1778 között püspök lett. A püspöki székhely pedig Ácsa volt ezidőben! Az 1791-es zsinat határozata alapján az eddigi egyházmegyéből kiváltak a békési, bácskai és bánsági gyülekezetek, hogy önálló egyházmegyét alkossanak. így a megmaradt gyülekezetek a PESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYÉbe tömörültek. Az anyagyülekezetek száma 22 volt. 1837-ben már 24-re nőtt ez a szám. Az első esperes Molnár János pesti lelkész lett, akit 1820-ban Jozeffy Pál cinkotai lelkész követett. Amikor Jozeffy esperes Tiszolcon lett lelkész, később a Tiszai Egyházkerület püspökévé is megválasztották, az egyházmegye esperesi tisztében Bartholomaeides Pál pilisi, Mikulás Dániel aszódi, Sárkány Sámuel pilisi és Válka János dunaegyházi lelkész követte. Ebben az időszakban az egyházmegye életét a magyar nyelv bevezetésének kérdése bolygatta fel. Különösen az 1840-es nyelvi törvény a szlovák nyelvű gyülekezetekben váltott ki némi ellenállást. Ezt azonban az esperesnek sikerült bölcsen megoldania. 1843-ban újra osztódott az egyházmegye. Ekkor váltak le a pesti és a Pest környéki gyülekezetek és külön esperességet alkottak. 1843-tól a jelenlegi megyénél még mindig nagyobb területen 24 anyagyülekezettel folytatódott az élet PESTVÁRMEGYEI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE néven. Az életképességre mi sem jellemzőbb, hogy a század végén már 28, az I. világháború előtt pedig 34 anyagyülekezete volt az egyházmegyének. Trianon után pedig Baja is ehhez az esperességhez került. Válka Mihály vitte tovább az egyházmegyét, akit Esztergály Mihály csomádi lelkész követett a tisztben. 1860-ig volt esperes Esztergály Mihály, aki olyan odaadással végezte munkáját, hogy az 1859-es szeptemberi Pátens elleni harcban egyre növekvő vérnyomása agyvérzésig fokozódott az izgalmak miatt. Juhász Ferenc alberti, Sárkány János aszódi, Sárkány Sámuel pilisi, Margócsy József irsai lelkészek vitték az egyházmegye ügyeit egymást váltva a szolgálatban. Az egyházmegyét meglátogató Szeberényi Gusztáv püspököt Láng Adolf tápiószentmártoni lelkész kísérte gyülekezetről gyülekezetre mint esperes. Török József ceglédi, Szeberényi Lajos fóti, Sárkány Béla kecskeméti és Kruttschnitt Antal soltvadkerti lelkészek voltak még esperesek. Ebben az időszakban újra püspöki központ volt az egyházmegye területén. Sárkány Sámuel pilisi lelkész 1890-1905 között volt Bányakerületi püspök és a kerületi központ Pilis lett. Az egyházmegye iskolai élete az aszódi leánynevelő intézet megnyitásával bővült 1891-ben. A Podmaniczky kastély nevelési centrummá vált úgy, hogy helyet kapott benne a polgári leányiskola és az internátus. Az egyházmegye által patronált latin iskola átvészelve a válságos időszakot algimnáziumként éledt újjá 1863-ban. A szabadságharc utáni évtizedben minden középfokú evangélikus egyházi iskolát a bezárás veszélye fenyegetett. Ezt a latin iskolát be is zárták, illetve felső elemivé minősítették át. De újra sikerült a beindítás Sárkány János lelkész hathatós közreműködésével, amit Moravcsik Mihály lelkész fejlesztett egyre magasabb szintűre. Az 1880-as években küzdeni kellett az algimnázium életben maradásáért, ám végül sikerrel zárult a harc: fennmaradhatott. Az I. világháború alatt - merésznek tűnő vállalkozással - főgimnáziummá fejlesztették 1912-1916 között. Ettől kezdve évente érettségizett fiatalok kerültek ki az ősi falak közül. 1924-ben három részre osztották az óriásivá terebélyesedett egyházmegyét: Felső-, Alsó- és Középső Egyházmegyére. A mai Pest megyében a FELSŐ- ÉS A KÖZÉPSŐ EGYHÁZMEGYE gyülekezetei vannak. Mindhárom egyházmegye nevében hordozta „Pest megyét", ezzel is jelezve, hogy mélyen összetartozónak tudták ezt a közösséget. így azonban könnyebbé vált a kormányzás. Közben az egyházmegyéhez egyre közelebb került az aszódi főgimnázium, mely átvészelte az 1919-es államosítást, az eredeti státusz visszaállítását. Sikerült megszerezni a nyilvánossági jogot is. A trianoni szerződés a Selmecbányái gimnáziumot elzárta Magyarországtól a kiépített országhatárral. Sőt a gimnázium sorsa is megpecsételődött az új állam kialakulásával. A magyar érzelmű tanári kar menekülni volt kénytelen Selmecről. Az őket követő diákok csapata is П
