Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Aszód látképe a XVIII-XIX. századfordulóján színtere a Galga vidék. A háborús pusztítások, a sarcolások, majd az 1710-es járvány széles rendet vágott az éppen csak lábra kapó falvak sok szenvedést megélő népességében.

35 Az összeírok az 1711-13-as években Aszódon csak 50, Bagón 31, Hévízgyörkön 15 adózó családfőt találtak, Iklad és Kartal továbbra is lakatlan. Ez Aszód esetében azt jelentette, hogy 1701-hez viszonyítva a lakosságnak közel 2

/з-а veszett el.

36 A szabadságharc leverését követő békés évek, évtizedek azonban hamarosan új lendületet adtak a Galga mente népének és kezdetét vette e térség újkori, addig sohasem tapasztalt fejlődése. Különösen vonatkozik ez Aszódra, mely község életét alapvetően befolyásolta a a földesuraságban történt változás. Osztroluczky Jánosnak fiúörököse nem volt. Halála után vagyonát leánya örökölte, aki 1715. július 21-én, Aszódon fogadott örök hűséget a szerény gazdagságú, ám dicső ősökre feltekintő, iskolázott (jogvégzett) és nagy ambíciójú Podmaniczky Jánosnak, mely házasságból bontakozott ki és terebélyesedett el e nagy múltú család aszódi ága. Ettől kezdve - két évszázadon át - Aszód és a Podmaniczky-család neve, élete, története szinte eggyé forrt. Podmaniczky I. János birtokszervező, gazdálkodó munkájában méltó társa volt felesége, Osztroluczky Judit is. Ezt bizonyítják a fennmaradt gazdasági számadások.

37 Aszód lett az egyre jobban gyarapodó birtokaik központja. A gazdasági fellendülés eredményeként a régi udvarházat szép barokk kastéllyá alakíttatták át, a hegyen, a fatemplom mellé, a régi romokra új kőtemplomot építtettek. Mindezek a változások a lakosság számának a növekedését is elősegítették. Az 1728-as országos összeírás szerint Aszódon 49 úrbéres háztartás (31 jobbágy, 10 házas, 8 hazátlan zsellér), 162