Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között
A MEGVÁLASZTOTT BÍRÓ KÖTELESSÉGEI A városi vezetéssel szembeni elvárásokat nem csak a püspök, de a XIX. század elejétől a város is megfogalmazta. A városi iratok között fennmaradt két Jegyzés" 72 , amelyek pontokba szedve a város bírájának, polgármesterének, a tanácsbélieknek, a nótáriusoknak és a kancellistáknak kötelességeit tartalmazza. Az 1804. április 13-i és az 1811. február 28-i jegyzések kiadója is Csillag Márton /fő/ nótárius. A két szöveg megegyezik. Valószínű, hogy egy évről-évre kiadott - átmásolt- általános irányelveket rögzítő iratról van szó. /5. melléklet/ Érdekes, hogy a jogokat nem, csupán a kötelességeket tartalmazza ez az irat. A bíró első és legfontosabb kötelessége: „Az Mltgos /Méltóságos/Földes Urasághoz és annak Tisztviselőihez engedelmességgel és tisztelettel viseltetni. " 7i Ez a pont utal a bíró alárendelt helyzetére. Viszont, ha a jegyzőkönyvekben szereplő eseményeket vizsgáljuk, számos olyat találunk, ami ennek ellentmond: a szabad királyi városi jogért folytatott küzdelmek, vagy az urbalis contractusok folytán kibontakozó harcok, illetve Dombay Sándor beadványa Anchely János prefektus ellen. 74 A bíró kötelességeit 12 pontban részletezi a jegyzés. A város és polgárai által támasztott alapvető igények, panaszok kivizsgálása, a város gazdálkodásának irányítása és ellenőrzése - 2-3. pont -. Kiemelik a bíró szerepét a város belső rendjének, közbiztonságának biztosításában, a városi hivatalok és hivatalviselők felügyeletében - 4-7. pont-. A városi tanácsnak hetente háromszor kellett ülést tartania : kedden és pénteken a panaszosok ügyeivel foglalkoztak, szombatonként pedig a választott polgárság részvételével gazdálkodó Ülés folyt. A 9-10. pontokban a közbűntényesekkel szembeni eljárásokról írtak. A város elsőfokú bírósági jogkörrel bírt. Ezt követően a pénzügyek pontos vezetésére tértek ki. Az utolsó pontban újból általános, a bíró személyével szembeni elvárásokat fogalmazták meg: „Minden Tselekedeteit ugy folytatni, hogy azokban vagy az rossz kormány, vagy valamely rendelet viselet által gántsot találni ne lehessen, mert ugy lehet remélleni, hogy mind azok, mellyek vagy az köz bátorságra, vagy az Városi Gazdaságnak előli mozdéttására szükségessek, jól fognak follyni." 7 '' A polgármester és a tanács legfőbb kötelességei: a bíró segítségére lenni, tanácsüléseken megjelenni és a kiküldött bizottságokban részt venni. A fő és alnótárius kötelességeit jóval több pont tárgyalja- 20 illetve 14 pont-. Rendkívül pontosan, árnyaltan részletezi feladataikat. A szerepük egyre jelentősebbé vált a vizsgált időszakban. Nem véletlen, hogy míg a XVIII. század végén a bírók a céhek vezető képviselőiből kerültek ki, addig a XIX. század második negyedére a hivatali munka, az ügyvitel szerepének megnövekedése által egyre jelentősebb tényezővé váló jegyzők kapták a legtöbb szavazatot a választásokon. BÍRÓK - ÉLETUTAK A XVIII. században a céhek mesterei szerepeltek sikeresen a bíróválasztásokon. Már a század végén felmerül az igény a tanult, a hivatali munkát alaposabban ismerő bíró iránt. 1790-ben az volt az egyik érv Hajnik János ellen, hogy szabómester, s nem megfelelően képzett. 76 Ennek ellenére még sokáig a város egyik meghatározó személyisége maradt. 1827-ben halt meg polgármesteri rangban. Juhász György uradalmi kasznár lett a bírói ciklus letelte előtt 1797. szeptember 4-én. 77 Drobny Antal a molnár céh tagja volt. Mielőtt tanácsbéli lett, a kapitányi tisztet töltötte be. 1813. november 7-én reggel 2 órakor halt meg vízi betegségben, de már mint nemzetes Guothfalvai Guoth Antal, mivel időközben nemesi címet kapott, s azzal együtt a nevét is megváltoztatta. 78 92
