Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között
Az ÖSSZEHÍVÁSOK A vizsgált időszakban 29 alkalommal történt bíróválasztás. /1. melléklet/ Többé - kevésbé szabályos időközönként - kétévenként - január elején ült össze az építő szék. 1794. január 8-án például azért hívták össze, „hogy Dombay Sándor e varasnak érdemes Bírája minek utána a Szokásban lévő két esztendei Tisztit el töltötte volna, Eő Excellenciája előtt a viselt hivatalt megköszönte...'™ 1796. január 5-én Juhász Györgyöt választották meg bírónak. A következő év január 6-án a prefektus a restaurációra megjelentek előtt kijelentette, „a mostani Bíró Juhász György Ura tartandó Restaurato eránt magát jelentette ugyan, mind azáltal, mivel régi és már szokásban vett rendtartás légyen a választott bírónak folyvást két esztendőkig viselni hivatalját, tehát sem szokás, sem Bíró Urnák érdemes maga viselete nem kivannak, hogy a Bírói hivatalra nézve most változás tétetne..." 19 Ebben az évben a szokással ellentétben mégis történt bíróváltozás. Mivel Juhász Györggyel nagyon meg volt elégedve a prefektus, uradalmi kasznárrá tette. Mint uradalmi tisztviselő később rendre megjelent Püspök-Vác bíróválasztásain. Szándékosan írtam bíróváltozást, s nem választást, mert az új bírót - ideiglenesen a következő szokás szerinti választásokig- az uradalom nevezte ki. Az új bíróválasztást 1798-ban nem az év elején, hanem július 15-én tartották. 1809- januárjában is elhalasztották az építő szék összehívását, s a bíró megválasztását azzal az indokkal, hogy Kámánházy László püspök csak fél éve kormányoz, s nem volt módja megismerni személyesen is a bíró, a polgármester és a tanács tagjainak tevékenységét. Egy évre a hivatalban lévő bírót és a polgármestert megerősítette. 20 1810. január 5-én megtartották az elmaradt választásokat. A kialakult szokást az úriszék meg akarta változtatni. Az 1811. február 22-én tartott építő szék alkalmával ezt rögzítik a városi jegyzőkönyvben: „mivel az múlt Esztendőben, az Tettes (Tekintetes) Uri Székh azaz végzése jőve közben, hogy némelly környül állásokh tekéntetéből az Birói Hivatal minden esztendőben építtessék, azhozképest ezen esztendők és mostanság immár jójamatosan fogva vettetni és jövendőben minden Esztendőben Építtő Székh tartassék... m Rend szerint a választást megelőző év decemberében hivatalosan is kérni kellett az építő szék megtartását. 1810. december 20-án viharos tanácsülés folyt, melyben Pencz Miklós szószóló a külső tanács nevében kérte, hogy kérvényezzék a régi szokás szerinti - kétévenkénti— restaurációt. A külső tanács törekvése a belső tanácsban egyetértésre talált. Határozatukat a jegyzőkönyvbe 826. pont alatt vezették be: "Az Építtő Szék minden 2dik Esztendőben tartasson, és az Candidatióbul a Bíróságot viselő személy ki ne hagyattasson, következésképpen a Méltóságos Uradalom ezen rendölést magátid meg nem változtathatná, Pencz Miklós, Pajor Mátyás és Csillag Márton feő Nótárius Urak Pestre, a Tettes (Tekintetes) Nemes Vármegyéhez be küldettek oly utasítással, hogy ott az emiétett organisatiónak sorábba is való erősíttését sürgessék.. " 12 A küldöttség sikerrel járt. Újból visszatértek a régi szokáshoz, s nem 1812-ben, hanem 1813január 4-én tartották meg a következő bíróválasztást, sőt a városi jegyzőkönyvben külön meg is jegyezték, „hogy minekutána az Felséges Magyar Királyi Hettó (Helytartó) Tanács az Birói Választást ismét az régi mód szerint kélt esztendők ell folyása múlva tartani és az volt Bírót Candidatióban tenni kegyessen ell rendölni méltóztatott... m Abban az esetben, ha az úriszék rendelete maradt volna érvényben, előfordulhatott volna, hogy évenként változik a bíró személye s ebben az esetben minden második ciklusban kerülhetett volna valaki újból a tanács élére. Ez a városi vezetést működésképtelenné tehette volna, a folyamatban levő ügyek megszakadását vonhatta volna maga után. Az uradalomnak jóval nagyobb befolyása alá kerülhetett volna a város. A szokásosnál korábban olyan esetben tartottak választást, ha a bíró meghalt. Ez történt 1813ban, 1842-ben, Drobni Antal és Singlery József bírók halálakor is. 79
