Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

A bizottság döntését hatalmi szóval hozta meg. Nagy Egyed jelentése szerint „kikre Istennek szent lelke reájok szálván, alkották és megh békéltek egymással." A Kamara megköszöni Nagy Egyed vicekapitány közreműködését. Ekkor fordultak az oroszi kálvinisták a vármegyéhez, el akarva távolítani a városba beköltözött katolikusokat. Ok lehet arra, hogy szökött jobbágyok. Ennek bizonyítására és végrehajtásában segítőre találtak a vármegyénél, elsősorban Almásy Mihály szolgabíró személyében, aki maga is hitfelük volt. A vármegye az öt szökött jobbágyot 100-100 forinttal büntette.*

11 Korántsem záródott le Nagy Egyed döntésével a király nevében hozott végzés. A két fél között folytatódik a megújuló harc, melybe közvetítőnek a katolikusok érdekében Karcsai Somogyi Mátyásgyarmati kapitány is beavatkozik. Felesége Naprágyi-lány, a püspök családjába tartozó.

342 Nagy Egyed közben egy másik feladatot is kap.Vácott a várban szolgáló néhány hitfelének lelki gondozására I6l6-ban iskolamester-licentiatus érkezett. Czétényi harmincados a Kamara parancsára 25 forintot utalt ki Nagy Egyed kezéhez. A vár kápolnájának építésére /mely a romos Szent Margit templom lehetett/, Glosius Gáspár harmincados 1618-ban, a király rendeletére három éven keresztül 100100 forintot utalt ki Nagy Egyed kezéhez. Erre már csak két alkalommal kerülhetett sor, a vár török megszállása miatt.

343 VÁC VÁROS PATROCINIUMJAI: SZENT MIHÁLY ÉS SZŰZ MÁRIA . A tatárjárás után német telepesek a Német város megalapítói. Templomuk patrociniuma Szent Mihály, egyben a város communitása pecsétjén a jelkép. Évszám nélkül, több példányban található XVI. századi nagyobb jelentőségű okmányokon, mint pl. Koppány Ali kezességvállalás váltságáért a hódoltsági városokkal együtt. A 15 éves háború után a város lakosságának visszatelepülésekor a főbíró számára kisebb Szent Mihályos pecsét készül. A pecsét papírlenyomatán található évszám, legvalószínűbb 1609. lehet.

344 Vác pecsétnyomóival foglalkozó szerzők: Horváth Lajos és Horváth M. Ferenc nem ismerik az 1622-ben Német város főbírája által használt, Beniczky Ferenchez írt levélen található pecsétet.

345 Egy elpusztult okmány, mely a református egyház tulajdonában volt 1849-ig, előzőleg annak szövegét és pecsétjét rajzban is megörökítették az eredetiről. Ezen Szűz Mária a kisded Jézussal látható, s az évszám pedig l6l0.

346 Ha elfogadjuk hitelesnek az évet, akkor a Szent Mihályos pecséttel egyidőben lett volna ez is használatban, mely később, a XVII. század végétől állandóan Vác pecsétje, s a Káptalan ugyanezt használta. Ez évszámot elfogadva Vác történetének egyik szerzője, Vass Előd, olyan következtetésre jutott, hogy a városnak a XVI-XVII. században is még két communitása /közigazgatás/ létezett: Magyar város és Német város. Az előbbi használta a Szűz Máriás pecsétet, Németváros a Szent Mihályosat. Ez a feltevés a XVII. századra nem helytálló, mert 1609- és 1610-ben nem lehetett két communitas, egyedül csak Német városé, 1612-ben is Vác Német város polgárai fordulnak a pozsonyi Kamarához kérésükkel. Magyar város communitása a XVII. században már nem létezett. Az lólO-nek vélt, csak rajzról ismert évszám, mely a Szűz Máriás pecsét fölött látható, megítélésünk szerint téves, mert valóban csak 1670-ben készülhetett; az 1 - 7 szám papírlenyomaton még könnyebben azonosnak vélhető. / A téves évszám olvasását egykor mi is elfogadtuk. / 1687-ben még Vác hivatalos pecsétje azon az okmányon, melyet azonban nem „mint az egykori német városrészben lakó református vallású magyarok használtak"- véli Horváth Ferenc - hanem ők képezték a város senatusát. A Szent Mihály templom újjáépítését követő évben vésették a pecsétet, amikor a város és a református egyház vezetősége még egy volt. Szent Mihály jelképe helyett a Szűz Máriásra áttérésnek indoka talán az lehetett, hogy azt már a Káptalan használta a középkortól fogva. 62