Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Schrett László: Egy spanyolfal restaurálása
2. sz. kép Kasakabe-ház egyik belső részlete (Takayama). bői, fából épült válaszfalak végleg elválasztották egymástól a helyiségeket, így jött 1ère pl. „a szoba", aminek kizárólagos, intim funkciója volt, ill. van. Az ősi japán építészet pontosan az életvitel miatt nem törekedett állandó, szétválasztott helyiségek létrehozására. Az általában téglalap- vagy több elcsúsztatott téglalapalaprajzú házakat könnyű faszerkezet tartotta. A házban lévő teret könnyen mozgatható, elhúzható elemekkel választották szét, így egy helyiség funkciója, nagysága napszaktól függően változtatható volt. - »Tényleges „fal" szinte nincs az egész épületben, semmilyen határoló szerkezet nem készült téglából vagy kőből, ami a nyugati építészet történetben a fal fogalmának felelt meg. Japánban a falnak soha nem volt teherhordószerkezeti szerepe, mert a tető és az egész konstrukció súlyát a többnyire karcsú pillérek hordták... a falakat legnagyobbrészben nem is építették be fixen. Amíg a nyugati ember súlyos, erős tégla- vagy kőfalakkal körülzárja magát az épületben, mintegy a külvilág ellen védekezve, addig a japán, vékony fa vagy papírral bevont favázas, mozgatható, eltolható táablákat készít a falak helyett.« - SHOI: különleges papírral, kétoldalt burkolt falécvázas eltolható falelemek. - AM ADO: könnyű fatáblákból készült, eső ellen védő mobilis falrendszer. 4 A XVI. század végén, 1583-ban európaiak (spanyolok, portugálok) új eszméket, technikát hoztak magukkal Japánba - szétzilálva ezzel az egész központosított szellemi életet. Kastélyokat, várakat építenek a bennszülött arisztokráciának. Az új, szokatlan élettér kényelmetlen a japán nagyúri családok számára, ezért Szen-no-Riki építőmester, a japán (mingei) kézműveskorszak kiemelkedő alakja, természetes, egyszerű vonalvezetésű lakóházakat készít. Ezekben a lakásokban letisztult formában találhatók azok a fajta térelválasztók, amelyeket ma is használnak Japánban. (2. kép) A XVII. századig főleg történelmi eseményeket ábrázoltak, a XVII. századtól életképekkel, csatajelenetekkel díszítették a falakat, paravánokat. Ez a típusú építészet a mai nyugati formatervezésre is hatással van. Az üzletelő, felfedező spanyolok azonban nemcsak demoralizáltak, hanem 5Í4
