Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Lukács Katalin: Ékszeresládika a tápiószelei Blaskovich Múzeum gyűjteményéből

ival könnyen kettébonthatta a ládikát a lápis lazuli lapok érintkezésénél. A kétfelé vett ládikában azonban nyomban szembe tűnhetett a szívtartó átlyuggatott feneke és fala, talán az átszivárgott nedvek beszáradt nyomaival is, ami azután mindent elámít, s mindent megmagyarázott. Rudolfról feljegyezték, hogy rendkívül lobbanékony természetű volt, s ha valaki kihozta a sodrából, azt vágta hozzá, ami éppen a keze ügyében volt. Ilyenkor valósággal őrjöngött. Ki tudja, hogy a ládikának a hullanyomokat eláruló felső felét dühében nem vágta-e földhöz? S hogy az ereklyetartóról hiányzó kis szobor nem Rudolf indulatkitörése alkalmával tört-e le az ereklyetartóról?... Rudolf halála után utóda a hóbortos gyűjtőszenvedély által műkincsekbe fektetett 17 millió tallért, a műkincsek eladása útján igyekezett az országnak hasznára fordítani. Bethlen Gábor fejedelem pedig éppen akkor volt műkincsvásárlásainak tetőfokán. Ügynökei elmentek tehát Bécsbe és Prágába is. Azon tehát semmi csodálkozni való, ha egy ilyen ötvös műremeket még szétesett „tokban romladozott" állapotban is megvásárolták. A kétezer arany vételár sejteti azonban, hogy a szétesett ládácskát a legelsőrangú ötvösök egyike készítette s hogy ennek nevét az eladók s talán a vásárlók is ismerték. De ha ismerték, akkor az ereklyetartón mesterjegynek is kell lenni. Ismételten átvizsgáltuk tüzetesen, tehát erős nagyítású lupéval is az ereklyetartőt, miközben bámulva láttuk, hogy a nagyított részletekben újabb és újabb részletek bontakoznak ki. Legutóbb a dogé körül, a zománcozott frízen, több, szabad szemmel láthatatlan pontot is megvizsgáltunk s ezekben az erős nagyítóval, jó világítás mellett tisztán kivehető volt két, egymás mellé bevert A A betű, talán a „spanyol Cellini"-nek nevezett Antoni de Arfe világhírű ötvösnek mesterjegye. Ezekután - azt hiszem - joggal tételezhető fel, hogy a Bethlen család ékszerládikája azonos a Bethlen Gábor fejedelem ügynökei által kétezer aranyon vásárolt „tokban romladozó" ládácskával. Bethlen Gábor fejedelem az iktári Behlen család leszármazottja volt. Családjának utolsó férfitagja, iktári Bethlen Domonkos író 1866-ban halt meg. A tokban romladozott ékszerládikát, ha eddig az iktári Bethlenek őrizték is, most már a bethleni Bethlenek birtokába kellett kerülnie. Érthetőnek kell találnunk, hogy ezt a ritka történelmi régiséget az új tulajdonos sietett 1870 körül egy ötvössel rendbehozatni s az anyagát ezüstjelekkel is hitelesíttetni, hogy eladás esetén könnyebben értékesíthető legyen. III. A TÁRGY LEÍRÁSA 30x22x35 cm, ház alakú ládika, fekete bőrrel bevont, lila bársonnyal bélelt, kettényitható tokban, melynek jobb alsó sarkában Johanna" felirat olvasható. Leltári száma: 50.26.70. Anyaga.- Sárgaréz lemezekre, aranyozott ezüst pántokkal felerősített lapis lazuri kőborítás, gyöngyökkel, kövekkel, zománcozott, aranyozott ezüst figurákkal díszítve. Fémrészein, feltűnő helyen, múlt századi ezüstjelek, a frízeken viszont több régi mesterjegy található, amelyen, erős nagyítóval, jól kivehető az egymás mellé ütött két A betű. 499 Zománcozott oszlopfő-figura, anya gyermekeivel ;