Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Lukács Katalin: Ékszeresládika a tápiószelei Blaskovich Múzeum gyűjteményéből

alkalmazza az olasz renaissance díszítéseket. Hogy a kiváló mestert a spanyol királyi udvarban is jól ismerték, az kitűnik abból, hogy Antonio de Arfe fiát Juan de Arfét a zománcozott nagyméretű szobrok készítésében különösen kivált ötvös szobrászt II. Fülöp a XVI. század utolsó évtizedében Madridba hívta, s Escorial király-szobrait vele készíttette el. Vajon milyen névbetűket rejtenek az ereklyetartó régi mesterjegyei? A zománcozott frizen, a dogé körül, több olyan régi mesterjegy található, amelyen erős nagyítóval, jó világítás mellett tisztán kivehető az egymás mellé beütött két betű: A A DÓRIA ANDRÁS ÉS JOHANNA Bársonnyal bélelt ékszertartó üreg Dória András, vagy, amint kortársai nevezték: Andreas de Auria (1468-1560) mint Itália első tengerésze előbb I. Ferenc francia király mellett V. Károly ellen harcolt. Később, midőn I. Ferencben csalatkozott, V. Károly spanyol király mellé állt Genova függetlenségének kikötése mellett. Nápoly és Genova felszabadítása után a nép „a haza atyjának és a szabadság helyreállítójának" nevezte Dóriát. V. Károly császár a hajóhadának fővezérévé s az aranygyapjas rend lovagjává nevezte ki, továbbá melfi herceggé s a nápolyi királyság főkancellárjává tette. Midőn Dória András 1560. nov. 25-én meghalt, az iránta annyira hálás V. Károly császár (+1558) már nem élt, ennélfogva Dória András iránti hálájukat a Spanyolországban akkor nagy divatban lévő ereklyetartó készíttettésével csak V. Károly gyermekei róhattak le. Hogy a három királyi leszármazó közül ki volt a Dória ereklyetartójának készíttetője, azt az ereklyetartó korabeli bőrtokján látható kopott aranybetűk árulják el: Johanna". Johanna, mint régensnő gyakran lehetett Dória társaságában, s így nincsen kizárva, hogy az ereklyetartón Dória mellett látható fiatal női alak Johannát ábrázolja. Johanna magyar rokonsága érthetővé teszi, hogy a Dória ereklyetartója csakhamar a magyar király udvarába kerülhetett. (Rudolf magyar király a műkincsek szenvedélyes gyűjtője, ifjúságát II. Fülöp spanyol király udvarában, tehát Johanna környezetében töltötte) ahonnan ez az akkori időben még bizonyára kellemetlen szagú műkincs az erdélyi fejedelmekkel folytatott alkudozások alkalmával könnyen juthatott az erdélyi fejedelmek (pl.: Báthori Zsigmond) birtokába. Erdélyben az első világháborút követő időben, a román megszállás alatt bukkant fel, midőn egy Bethlen gróf a menekülése alkalmával felhozta Budapestre, s itt eladta Vass József vall. és közoktatásügyi miniszter „apjának". Vass József halála után az „ékszertartó" Vass József nővéréhez került, kinek férje: Delmoth Lajos tanár (Budapest IX., Kinizsi u. 10. I. em.) 495