Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

Válaszul a Porta a magyar királyválasztásba beleegyezett, segítséget azonban nem adott, nem akarta felborítani a Ferdinánddal kötött békét. Hozzájárult viszont a magyar-cseh és a többi szövetséges követségének konstantinápolyi fogadásához. A budai pasa sem maradt el ígéretben. Bethlen királlyá választását támogatja, ha átadja neki Vácot: csak az esztergomi bég egy szolgáját küldené be jelképesen a vár megszállására. Bethlen sokkal óvatosabb, hogy erre az ajánlatra valami ígéretet adott volna. Bethlen királlyá választása a padisah hozzájárulásával megtörtént, s Besztercebányáról Rimay János és Dóczy István vezetésével a követség elindul. Bethlen a maga és a rendek nevében olyan utasítással látja el őket, hogy a legvégső esetben ígérjék meg Vác átadását, csak ha fegyveres segítséget kap. Előbb azonban a budai pasának ígérjenek húszezer forintot, s rajta keresztül a fővezérnek harmincezret, ha elállnak Vác átadásától. Ha pedig nem hajlandók reá, az utolsó veszedelem elhárítására tegyenek ígéretet négy feltétel teljesítése ellenében: „1. A Porta és a budai vezér a magyar nemzet és szövetségesei ellen a némettel semmit soha ne tárgyaljon, inkább ellene a szövetség szerint segítse. Ha a német is szövetséget akar kötni a Portával, ám legyen, de a két királyság /magyar és cseh/ nélkül el legyen Ferdinánd, őket ne háborgassa. 2. A vezér mindjárt, minél több haddal segítse meg. A fejedelem ígéri, hogy gondját viseli seregének. Ferdinánddal kötött eddigi frigye abban nem akadályozza, mert többé nem magyar király. Vele, mint német királlyal ha frigyet köt a császár, ne mi ellenünk legyen. 3. Ne kívánja a Porta a német által palánknak nevezett, valóban hevenyészett kerítések, árkok elrontását, melyek falukat, sőt még Debrecen várost is körülveszik. 4. Vácnak megadásával, több faluk és városok behódolását ne kívánják, elégedjenek meg az eddigiekkel." Mindezekről a fényes Porta, a császár adjon athname-levelet. Hasonló levelet kapna a török is a zsitvatoroki békével behódolásra rendelt 60 falutól. „Mi is országgal együtt Vácot mikor a követek innen Budára visszabocsáttatnak, kétség nélkül megadjuk" - írja követeinek. „De a segítség megadása mindjárt kívántatik, azzal a vezér semmit ne késsék, elöljáróban bocsásson bátor csak kétezer kopjást és utána tízezer lovassal bocsássa személyünk mellé. így ígérjük mi is Vácnak megadását, különben ennél nem." Bethlen továbbá meghagyja követeinek, hogy a fentieket csak akkor ígérjék, ha a kilátásba helyezett summa összeggel nem érnek célt. Rimay és Dóczy előbb Budán hiába kísérleteztek a pasát kívánsága megváltoztatására bírni, ragaszkodott Vác átadásához, sőt azt állította, hogy Bethlen korábban Nógrád vára átadását is megígérte.

224 A fejedelem tiltakozik a légből kapott vád ellen: „Az Úristen lelkemet ne üdvezítse, ha soha ígértem, sőt csak gondoltam is róla." Bizonysága: nem ígérhetett soha, mégha király lenne is, mert csak az ország ígérhet. „Magamtól én hogy Vácot, de egy talpalatnyi földet sem adhatnék ország híre, akaratja nélkül, ha szintén koronás királya volnék is az országnak." A következő napon, újabb levelében arra kéri követeit, vegyék rá a budai pasát Vác átadásának elhalasztására, „mert nem lehet a tél előtt a vitézlő népnek sehol lakóhelye, minden télre való éléssel oda törekedtek." A pasa halassza követelését jövő pünkösdig, várjon avagy nyolc hónapot, de azért adjon fegyveres segítséget. A fővezér is azzal bíztatta levelében, mihelyt a királyságra választását megértik, a némettel többet nem traktálnak. Bethlen idézi szavait: „Minket hatalmas császár néppel, kinccsel elegendőképpen megsegít, csak Vácot megadjuk, nem lehet oly kívánságunk, melyre a fényes Porta jó és kedves válaszunk nem lészen." A segítségre nagy szükség lett volna, mert közben a hadihelyzet megváltozott. Az alsó- és felső ausztriai felkelést elfojtották, Buqnoi csapataival Miksa herceg Csehországba tört. Bethlen alig tudott kellő segítséget nyújtani szövetségeseinek, mert a töröktől sem kapta meg a kért támogatást, Pozsony védelmére kellett visszahúzódnia. A budai pasa pedig ahelyett, hogy betört volna Stájerországba, Vác megvételére indult ötezer emberével. 45