Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

drótos 2 1 éneklész 1 földbirtokos 1 gazdatiszt 1 2 1 gépész 1 1 harangozó 1 2 hentes, mészáros 2 1 hivatalnok 1 2 2 iparos 39 71 66 juhász 2 1 kalapos 1 kasznár 1 1 katona 3 1 1 kertész 1 1 5 kocsis 6 1 2 koldus 1 3 kovács 1 kó'műves 2 1 közbirtokos 1 2 mérnök 1 molnár 1 1 nagybirtokos 1 órás 1 őrmester 1 1 pintér 1 pór 5 postamester 1 rendőr 1 szakácsné 6 1 szolga 2 1 szolgáló 1 takács 1 tanító 4 1 2 tiszt 3 úr 1 vasúti őr 3 1 végrehajtó 1 vincellér 1 2 zenész 2 Az 1900-as népszámlálás szerint az abonyi lakosságnak 71%-a élt őstermelésből, 11%-a iparból, 3,4%-a kereskedelemből és hiteléletből, 3,1%-a közlekedésből, 2,4%- volt a közszolgálatból élők és szabadfoglalkozásúak aránya, 4% volt napszámos és házicseléd.

ш Amikor 1850-ben megkezdték Abonyban a házak számozását, 1033 házat írtak össze.

IW Az 1877es helységnévtár 1628, az 1882-es 1950, az 1892-es 1991 házat tart nyilván a községben. Abonyi Lajos a millennium évében 2289 házról tesz említést. Eszerint 1880-90 körül átlagosan 6 személy jutott egy épületre, tehát a legtöbb családnak önálló otthona volt. Nem maradtak fenn leírások a volt zsellér- és jobbágyházakról. A közbirtokosok általában a 18. században vagy a 19. század első felében épült klasszicista, barokk, copf vagy romantikus stílusú 468