Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
18ó5-ben alakult a „Pest megyei abonyi 60 gazdák társulata" - későbbi nevén „Pest megyei abonyi gazdák legeltetési társulata", amely közös legelővel rendelkezett. 116 1897-ben szabályrendeletet hoztak a községi mezőgazdasági bizottság szervezéséről, amelynek célja a gazdák érdekvédelme, a rendeletek ismertetése, közreműködés a gazdákat érintő hatósági ügyek intézésében. 117 A földbirtokviszonyok rendezése után meggyorsult Abonyban a mezőgazdaság fejlődése. Az 1850-es években sok földművelő család szőlőt telepített, az 1860-as években pedig megalapították a városi gyümölcsfaiskola-kertet. 11,4 Galgóczy Károly monográfiája szerint az 1870-es években a következőképpen alakult az abonyi határ termőterületének a megoszlása: 15111 hold szántó, 2430 hold rét, 2917 hold legelő, 110 hold erdő, 95 hold szőlő, 12 hold nádas. „Nemcsak a közbirtokosság, hanem a nép is lehetőleg összetagosított és tanyás gazdaságokat folytat. Az egész határt mindenféle szép majorok s tiszta tanyaépületek lepik. ... A földművelést és állattenyésztést a nép szorgalommal gyakorolja. Dohánytermelés is folyik. Saját nagy határán kívül, még a körül fekvő pusztákon is bérel,.sőt a nagyszámú napszámos nép egy része különösen takarásra más határokra is tömegesen eljár. A gyümölcstermesztést némelyek, különösen a közbirtokosság közül, de a nép közül is szintén kedvvel gyakorolják." - írja Galgóczy Károly. 119 . A megszaporodott lakosságnak - különösen a volt zselléreknek - nem jutott tehát elegendő föld az abonyi határban. Felosztották a közös legelőket, aminek viszont az állattenyésztés látta kárát. Jószágtenyésztés nélkül a gazdálkodó ember élete nem ér semmit." - írja az Abony és Vidéke 1890. május 4-i száma, sürgetve a gazdákat, hogy fogjanak össze és a környékbeli pusztákon béreljenek közösen legelőt. A legelőhiányon kívül száj- és körömfájás, keleti marhavész és egyéb járványos állatbetegségek nehezítették az állattenyésztés helyzetét. 120 Még egy adalék Abony állattenyésztéséhez Abonyi Lajos monográfiájából: 1870-ben „... a város számára hat gyönyörű, kiváló mén hozatott, melyek a lótenyésztést a városban kiváló szép eredményre vezették." 121 A földhiány egyik következménye a földárak növekedése volt. Az önkényuralom éveiben a gyakori végrehajtás miatt átmenetileg 60-70 frt-ra esett vissza egy hold föld ára. „Az alkotmányos idők visszatértével a föld értéke folytonosan emelkedett, előbb 200 fit, majd 250 fit, nagyban már 265 fit, kisebb részekért 290-300 frt-ot is fizettek holdanként." - olvasható Abonyi monográfiájában. Az abonyi mezőgazdaság századforduló korabeli helyzetét az 1895-ös országos felmérés adatai mutatják legszemléletesebben. Eszerint a község 1512 gazdaságához összesen 21999 kat. hold föld tartozott. Л földterület megoszlása: 17552 kat hold szántó 125 kat. hold kert 436 kat. hold rét 298 kat. hold szőlő 1466 kat. hold legelő 282 kat. hold erdő 210 kat. hold nádas 1627 kat. hold nem termő terület. Az 1895-ös statisztika 33536 db gyümölcsfát tart nyilván a községben. Ezeknek több mint 1/3a szilvafa, azt követően a meggy- és almafák száma a legmagasabb, majd a kajszibarack- és körtefák következnek. 464
