Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
1860-ban, az októberi diploma kihirdetése után országszerte mozgalom indult az önkényuralmat kiszolgáló helyi elöljáróság eltávolítása céljából. Az ezzel kapcsolatos abonyi eseményről a Pesti napló is beszámolt: „Abony, november 11. Abonyban az eddigi megyei főnökség befolyása s kinevezése mellett működött községi választmány. Az új szervezési munkába veendő Pest megyei közgyűlésre saját kebeléből Fejes Gábor választmányi tagot nevezte ki egyik küldöttnek a város részéről. Mely kinevezésről a város lakossága értesülvén, másnap nagy számmal a községházához gyűlvén, követelte a város bírójától, hogy népgyCílést tartson, mivel a választmány által kinevezett képviselő személyében a városi közönségnek bizodalma nem lévén, a nép e célra mást akar megválasztani. Mely felhívásra a város bírája hajolván, harmadnap a közbirtokosságnak minden tagja a néppel egyesülve, a városház udvarán tartott népgyűlésben t. Karácsony István és Szily István volt honvédőrnagy urakat Abony város részéfői, az említett pesti szervező közgyűlésre egyetemes fölkiáltás által képviselőkül megválasztotta." 5l) Az októberi diploma utáni hónapokban Abony vezetősége és a köznép teljes egységben, lelkes, hazafias tevékenység közepette várta a 48-as alkotmány visszaállítását. Követséget küldtek a kerület 1848-as volt képviselőjéhez, gr. Teleki Lászlóhoz, felkérve, hogy az 186l-es országgyűlésen ismét vállalja el az abonyi kerület képviseletét. Teleki elfogadta a meghívást és 1861. március 26-án megérkezett Abonyba. A Pesti Napló így írja le a nagynevű politikus abonyi fogadtatását: „... a minden háznál lobogó nemzeti zászlók, utcáinkon föl s alá futkározó lovasok, örömtelt arcok, vidékiek roppant számban összesereglése stb. kétségtelenné teendik vala, hogy itt ma valami rendkívüli történik. Mi helybeliek tudtuk, az idegenek pedig már kora hat órakor nagy falragaszokról ezt olvashatták: « Éljen gr. Teleki László, Abony kerület követje! » Később pedig, midőn az e kerülethez tartozó 15 község választói csapatonként nemes délcegséggel vonultak városunkba, a gr. Teleki László névvel díszített nagy nemzeti zászlók fönnen hirdették, hogy e választókerület büszke arra, hogy hazánk eme elsőrendű nagy fiát vallhatja képviselőjének. Bandériumok, zászlósok, gyaloglók és kocsik hosszú sora ment ki a vasúti állomáshoz, hol a gróf vala megérkezendő. S midőn a pesti vonat 10 óra tájban megérkezett, egy dörgő óriási éljen volt a jel, miszerint csakugyan megérkezett vele követjelöltünk is." Zeneszó, taracklövés, 80 terítékes díszebéd fogadta a 48-as tevékenysége miatt évekig üldözött Antos János házában. Este hangversenyt, éjjel fáklyásmenetet rendeztek a tiszteletére. 51 Magáról a követválasztásról az ott készült jegyzőkönyv vall leghitelesebben: „... az összes választó közönség leghangosabb jelekben nyilvánult lelkesedés közt, s anélkül, hogy egyetlen ellenkező szózat emelkedett volna, képviselőjéül tisztelt hazánkfiát: gr. Teleki László urat egy értelemmel s köz felkiáltással elválasztá. ... Kelt Abonyban 1861. mart. 26-án." S2 Abonyi Lajos monográfiája szerint 6-8.000 ember kísérte Telekit szálláshelyére a választás után. „A nép valóban a megérkező megváltónak tekintette. ... Valódi őrjöngő lelkesülés volt a városban, ahol nem fizetett kortesvacsorák mellett, de ösmeretség szerint alakultan, víg zeneszó mellett vigadó körökben ünnepelte meg az elfelejthetetlen 18ól-i követválasztás napját a város minden rendű lakossága, mely vegyülve a vidéknek bennmaradt választóival, leginkább rékásiak, ókécskeiek, tószegiek és törteiiekkel, kivilágos kiviradtig mulatott." ? 3 Az 186l-es országgyűlést megelőző képviselőválasztási programbeszédek közül Teleki széles körben ismertté vált nagyhatású abonyi programja volt országszerte a legjelentősebb. E program alapján csoportosult Teleki köré az országgyűlési képviselők többsége, akikből az u.n. Határozati Párt alakult, - szemben Deák Ferenc Felirati Pártjával. 54 Részlet Teleki Abonyban elhangzott, az egész országnak programot adó 1861. március 26-i beszédéből: „Szerintem az irány, melyet követnünk kell...: semmi áron nem alkudni, szorosan ragaszkodni minden jogainkhoz, ...mert minden bármi jogról lemondás további lemondásokat vonhat maga után... A 48-i törvényekből semmit, de semmit nem lehet elengedni át azon meggyőződéstől, hogy ha az országgyűlés eredmény nélkül kergettetik szét, az nem lesz baj, de az igen nagy, ha alkotmányos létünknek bár453
