Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

sein csupán gyakorlati kérdésekről, haszonbérleti ügyekről esett szó, az úrbéri per szóba sem került. Deák Ferenc igazságügyminiszter 1848. június 4-én továbbította a megyéhez kivizsgálás céljából a legelőilletményétől megfosztott 140 abonyi izraelita zsellér folyamodványát, „...melyben a tagosítás által földjeikben és rétjeikben állítólag okozott károsításokon felül azt panaszolják, hogy a maradványföldekből alkotott úrbéri telkek törvénytelenül, s nem egyforma szabály, hanem önkényes tervezés szerint osztattak ki."

s (A 140 panaszos zsellér ügyét végül is csak az önkényuralom éveiben oldották meg.) A jobbágyok és zsellérek saját életükben, mindennapjaikban alig érezték a forradalom, az áprilisi törvények eredményeit. Néhány mondat Abonyi Lajos monográfiájából: „...az abonyi jobbágyság oly szeretetteljes, meleg viszonyban állott régi földesuraival, hogy akkor is még, midőn arra semmi kötelezettségük nem volt, még július, augusztus havában is földesuraik gabonáját minthogy azoknak még nem volt idejük igákat beszerezni, merő barátságból, tüntető szeretettel behordani segítettek, holott az ilyen munkásság is már a törvény szentesítésével meg volt szüntetve."

6 A „barátság"-ot és „tüntető szeretet"-et indokolja az abonyi közbirtokosoknak a forradalom melletti kiállása. Ugyanakkor jellemző Abonyi Lajos monográfiájának egy másik megállapítása is: „Valamennyi tanuló, mesterlegény, kereskedő, szolgalegény önként beállott katonának, csak a gazdálkodó osztály volt legkisebb mértékben képviselve."

7 1849 februárjában a zsellérek egy része megkísérelte önkényesen kihasítani a közös legelőből saját illetményét, később azonban önként elálltak ettől a követelésüktől." Az abonyi közbirtokosok önként áldoztak a honvédsereg felszerelésére, adómentességük megszüntetése ellen sem tiltakoztak. Részlet a közbirtokosok 1848. június 23-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből: „...az ez évre a megye által birtokaránylag kivetett adónak összegét a pénztár kifizetni nem képes, akként határoztatott, miként minden birtokos a maga terhét tulajdon zsebéből fizesse.'"' 1848. június végén, a népképviseleti alapon történt követválasztások abonyi kerületi eredményéről az országos sajtó is megemlékezett: „Pest megye abonyi kerülete pedig gr. Teleki Lászlót fogja elválasztani. Becsületére válik a kerületnek, hogy ez országosan tisztelt férfiú ellenében semmi provinciális tekintély nem tolta föl magát." - írja a Pesti Hírlap 1848. június 28-i száma. A június 30-i számban pedig ez olvasható: „Pest megye abonyi kerülete, mint előre lehetett látni, csakugyan megválasztá egyértelműleg követének gróf Teleki Lászlót." Abonyi Lajos monográfiája így emlékezik meg a választásról: „.. .lélekemelő dolog volt látni az abban addig részt nem vett népnek a falukról nemzetiszín alatt betóduló ezreit." 1() Maga Teleki László így vall a választás napjáról tizenhárom év távlatából: „Gyönyörű nap volt az, a valósággá vált alkotmányos függetlenség s egyszersmind a jogegyenlőség, a nemzeti egybeolvadás napja. Mily rózsaszínben mutatkozott előttünk a jövő!" " Példamutatóan helytállt Abony városa a honvédelmi harcokban is. Galgóczy monográfiája szerint 415-en jelentkeztek Abonyból nemzetőrnek.

12 Később, az állandó hadsereg megszervezése után, a következőképpen alakult a városból hadbavonult újoncok létszáma Abonyi Lajos feljegyzései szerint: 1848 júniusában 19 önkéntes - főleg iparos legény - vonult be. Szeptember 7-én 56an önkéntesen, szeptember 29-én 18-an sorshúzás útján kerültek a hadseregbe. Októberben 26an önként csatlakoztak a Károlyi-huszárokhoz, 1849. január 7-én 14 önkéntes Perczel Mór katonáit követve lépett a honvédseregbe. A május 24-i újoncozáskor 25-en önkéntesen, négyen sorshúzás útján vonultak be. Összesen tehát 162 újoncot tartottak nyilván, noha csak 145 fő volt az Abonyra kivetett újoncilletmény.

13 Nem jegyezték fel a más településeken jelentkező abonyi önkénteseket és a császári hadseregből a honvédseregbe átállt abonyi „régi vén katonákat". Nem állapítható meg tehát egyértelműen az abonyi katonák létszáma. Abonyi Lajos 600-700-ra becsüli a teljes létszámot, beleértve a Kossuth toborzó körútja nyomán hadbaszállt népfelkelőket is. Abonyi Lajos feljegyezte a helyi nemzetőrök kiképzésében részt vállaló Enczinger Antal közbirtokos, Prohászka Adolf vasúti főnök és idős Balogh Antal nevét. „A nemzetőrséggel elment 445