Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében

A Szentendrei Sportegylet TÍZ 1910-es évek közepén alakult. Elsődleges célja volt »edzeni a testet és gyönyörködni a természet fenséges panorámájában«. Kada Mihály itt is tevékeny szerepet vállalt... A Sportegyletben a város középosztálya gyűlt össze. Fekete Máj címmel, »felelős és felelőtlen szerkesztő« gondozásában, saját gépeléssel és terjesztésben újságot adtak ki. Látványosabb és fontosabb módja volt tevékenységüknek a műkedvelő színielőadások sora. Ezek leglelkesebb írója, rendezője és szereplője a fiatal városi aljegyző (a későbbi polgármester S.T.), dr. Dezsőfi Ferenc volt... A század végén alakult a Jávor (Juhar) szerb egyházi olvasó- és dalkör, amely jelentős könyvtárral rendelkezett... A M.k. Belügyminisztérium engedélyével 1913- június 26-án megalakult a Szentendrei városfejlesztő egyesület, melynek szine a sárga és a kék volt... Az alapszabály aláírója a közgyűlés elnökeként Kada Mihály. Tagjai között ott találjuk Ábrányi Emil költőt is. 1930-ban alakult a Szent András céh. A kultúregylet célja volt: »Szentendre közönsége körében az általános és nemzeti műveltség, az irodalom, zene, művészet ápolása és fejlesztése«... A céh könyvkiadásra is vállalkozott. Ők adták ki a helyi gyógyszerész és író, Genszky Géza egyik regényét is (Vox humana, 1937.). Egymás után alakultak meg az újabb egyesületek: a Polgári Kör, az Árpádházi Margitról elnevezett Leánykör, az Országos Frontharcos Szövetség Szentendrei Csoportja, az Evangélikus Nőegylet, a Református Dalkör, a 902. sz. Tompa Mihály és a 914. sz. Endre cserkészcsapat, a Leventeegyesület, a Szent Vince szeretetegylet, Izbégen a Polgári Olvasókör és az lzhégi Népművelési Dalárda. Rendezvényeiken gyakori szereplő volt a dr. Horváth Ákos ügyvéd által vezetett 8 széphangú férfiból álló dalárda, a Horváth Nyolcas... 1945 után az egyletek, körök túlélő tagjai egy ideig még itt-ott összejöttek, de tevékenységüket hivatalosan nem éleszthették újjá. Gazdag múltjuk emlékét már csak a sárguló fényképek, meghívók és a korabeli újságok lapjai őrzik."

15 Ugyanolyan jelentőséget kap az egyleti élet keretében a Kaszinó, egy másik alaptanulmányban: „A századforduló említésre méltó új egyesülete a Casino (kiemelés S.T.) volt, amely az 1910-es évek elején szűnt meg. Az ifjúság egyik része a római katolikus legényegyletbe, a másik része a szerb Jávor-egyletbe csoportosult."

16 A sajtó forrás szerepét - amit a későbbiekben mi is felhasználunk! - a jelzett tanulmány is kiemeli: „A városi kulturális élet egyik meghatározója a helyi ля/tó volt. 1883-ban jelent meg a város első lapja, az egyházi jellegű, rövidéletű Fáklyaláng. Utána az 1889-ben megjelent, csupáncsak néhány számot megélt Szent-Endrei Futár következett. Az első hosszabb életű helyi lap az 1899-ben induló Szent-Endre és Vidéke volt."

17 II. FEJEZET A SZENTENDREI KASZINÓ ALAPSZABÁLYA A Szentendrei Kaszinó nem az arisztokrácia társas köre (a város társadalmi rétegződését figyelembe véve, az nem is lehetett), hanem a polgárságé; a mindenkori notabilitásé (a hivatalos városvezetőké és a „viriliseké'), a város mindenkori politikai és kulturális életének prominens szereplőié, egyszóval: az intelligenciáé. Amit elöljáróban elmondhatunk a Kaszinóról az az, hogy Szentendre közéletében mindig is markánsan jelen volt: vagy működésének különböző aspektusaiban, vagy hiányának érzékelésében; a megszűnés okainak keresésében; újbóli feltámasztásának igényében. 353